Több forrásból úgy tudjuk, a történelmi felekezetek nem kívánják elfogadni a tegnap eléjük tárt új elképezeléseket a közfeladatot átvállaló intézményeik támogatására vonatkozólag. Az mégsem kétséges, hogy a hatalom feladni készül a költségvetési törvényjavaslatban tükröződő megszorítási tervek egy részét. Ezt már Hiller Istvánnak, a kulturális tárca vezetőjének hétfői nyilatkozata is sejteni engedte. A mostani egyeztetésen megerősítést nyert: az egyházi iskolák alapnormatíváját az eredeti, nagy felháborodást kiváltó tervvel ellentétben nem csökkentené a kormány, és nem fosztanák meg kvázi közalkalmazotti jogállásuktól az itt dolgozó pedagógusokat. Ugyanakkor a kiegészítő normatívát mégiscsak 125 ezer forintra csökkentenék 134 ezerről. A más településekről egyházi iskolába bejáró gyermekeket is hátrányosan különböztetnék meg jövőre.
Ugyancsak tegnap az Apostoli Nunciatúra közleményben tudatta: Juliusz Janusz vatikáni nagykövet a hét közepén kifejezetten abból a célból találkozott Hiller Istvánnal, hogy a kormány elkerülje a Magyarország és a Vatikán közötti 1997-es nemzetközi megállapodás megsértését. A Szentszék „szilárdan ragaszkodik” a katolikus egyház közszolgálati tevékenységének finanszírozásáról szóló konkordátum megtartásához.
Ugyanebben a témakörben Spányi Antal székesfehérvári, illetve Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök találkozót szervezett a területi parlamenti képviselőkkel. A kormánypárti képviselők – így Keller László és Szabados Tamás (MSZP) is – megértést mutattak az egyház álláspontja iránt.
origo.hu
Fidesz-frakció: Nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek a Tisza Párt ukrán kapcsolatai
