Kökény Mihály lapunknak elmondta, az ügydöntő népszavazás egyik kevéssé hangoztatott következményével kapcsolatban emelte fel a szavát. Vagyis: kellő számú igen szavazat esetén az egyházak ne számítsanak arra, hogy ezután is egészségügyi közszolgáltató intézményt szerezhetnek. Mivel a referendumon feltett kérdés csak állami és önkormányzati tulajdont említ, így – a baloldali politikus szerint – a vállalkozások mellett az alapítványok és az egyházak sem tudnak majd új egészségügyi tevékenységbe kezdeni.
– Az efféle abszurd, politikai indíttatású felvetések azt a célt szolgálják, hogy megtévesszék a társadalmat, elterelve figyelmét az egészségügyi privatizáció tényleges kérdéseiről – jelentette ki Pörzse Gábor, a Keresztény Közéleti Akadémia egészségügyi munkacsoportjának vezetője. Hozzáfűzte: ha a profitorientált magántőkét rászabadítanák az egészségügyi ellátórendszerre, az mérhetetlen károkat okozna, ám a nonprofit formában működő, közösségi tulajdonú egyházi intézmények a náluk keletkezett értékeket, javakat visszaforgatják a betegek javára.
Cserháti Péter, a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület elnöke azzal hárította el Kökény konkrét aggályát, hogy bár a negyvenes-ötvenes évek fordulóján a Magyarországi Evangélikus Egyház jelentős adományingatlant veszített el, mely a kórházalapítást szolgálta volna, mégsem tulajdonjogot, hanem kiürülő egészségügyi intézmény működtetési jogát kérik a kormánytól 2002 óta. Az evangélikus szakember már csak ezért is arra biztatja a választópolgárokat, hogy a népszavazás napján cselekedjenek lelkiismeretüknek megfelelően, az evangélikus kórházügyet nem érinthetné hátrányosan a referendum. Ráadásul – mutatott rá Cserháti Péter – júniusban Rácz Jenő akkori helyettes államtitkár, jelenlegi miniszter egy tárgyalás során elismerte, hogy az evangélikus egyház szándékát nem veszélyezteti a népszavazás ügye.
Visszahívták a brit nagykövetet Washingtonból a Jeffrey Epsteinnel fenntartott kapcsolatai miatt
