Kovács evaügyben visszakozott

Kovács László, az Európai Unió frissen kinevezett adó- és vámügyi biztosa szeretné megvédeni a speciálisan magyar adónemet, s egyben cáfolja, hogy jövőre előfordulhat az adótörvény év közbeni módosítása.

Erdősi Csaba
2004. 11. 20. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Cáfolta az Index internetes hírportálnak adott nyilatkozatában Kovács László az egyszerűsített vállalkozói adóátalánnyal (eva) kapcsolatban tegnap megjelent írásunk részleteit. Ismeretes: a cikkben a közösség frissen kinevezett adó- és vámügyi biztosának egy kereskedelmi rádióban felidézett szavait közöltük. Ezek – legalábbis a rádió internetes oldalán lévő hír szerint – így hangzottak: „A volt külügyminiszter korábbi nyilatkozatában úgy vélte, ha nem felel meg az egységes szabályozásnak a speciálisan magyar adónem, akár az is előfordulhat, hogy év közben kell módosítani az adótörvényt.” Az Index szerint Kovács leszögezte: sohasem mondott ilyet, mindössze arról van szó, hogy második biztosi felkészülése közben találkozott olyan véleményekkel, melyek szerint az eva nem egyeztethető össze az uniós áfatörvényekkel, de adóbiztosként azon lesz, hogy már a szakértői tárgyalásokon meggyőzze az illetékeseket ennek ellenkezőjéről.
Mint arról már beszámoltunk, Brüsszel a közösség adóbevételeinek alakulása miatt érdeklődik az eva iránt. A közös kasszát ugyanis a vámok mellett a tagállamok áfabevételeinek meghatározott százalékából töltik fel, s mivel az evások áfa címen egyáltalán nem fizetnek adót, ez csökkenti az unió bevételeit is – legalábbis elvileg. A magyar gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a csökkent adóterhek nagyobb adóbevételt jelentenek, ám erről Brüsszelt valóban meg kell győzni, méghozzá mielőbb: információink szerint a kérdésben illetékes áfabizottság már januárban napirendre tűzi a kérdést. Ha a kormány nem tud kiállni a saját maga által bevezetett adónem mellett, több mint nyolcvanezer kis- és egyéni vállalkozó terhei növekednek meg ugrásszerűen.
Nem példa nélküli egyébként a rendszerváltozás utáni magyar gazdaságtörténetben, hogy egy viszonylag alacsony terhet jelentő, vállalkozóbarát adónem gyorsan népszerűvé válik, majd némi módosítgatás után megszüntetik. Ez történt a Horn-kormány idején bevezetett átalányadóval is. Az evához rendkívül hasonló adónem lényege az volt, hogy az egyéni vállalkozók, anélkül, hogy kiadásaikat könyvelniük kellett volna, személyi jövedelemadójukat letudhatták bruttó bevételük öt százalékának befizetésével. A konstrukciót 1995-ben vezették be, Bokros Lajos színre lépésével azonban már év közben módosították, olyannyira leszűkítve a lehetőséget igénybe vehetők körét, hogy az átalányadó 1996-ban elvérzett.
Kovács László az Indexen azt állította, az adótörvényben jövőre nem lesz változás. Szakértők szerint kérdéses azonban, hogy az egykori külügyminiszter mire lesz képes akkor, ha mégis Brüsszel ellenkezését kellene elhárítania, hiszen adóügyi biztosként hivatalból nem Magyarország, hanem az Európai Unió érdekeit képviseli.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.