Most igenre hív minket a szív és az értelem

Tudósok, művészek, sportolók, neves közéleti személyiségek írták alá tegnap a Professzorok Batthyány Körének felhívását a népszavazáson való „igen” szavazatra. A budapesti Szent Margit Gimnáziumban tartott rendezvényen a szónokok hangsúlyozták, hogy magyarságvizsga és jellempróba is lesz a kettős állampolgárságról szóló voksolás. Csoóri Sándor üzenete szerint például leginkább egy kacskaringós, de szentséges káromkodásra lenne szükség amiatt, hogy nekünk magyaroknak népszavazáson kell döntenünk arról, hogy összetartozzunk. Jókai Anna pedig személyes hangú beszédében kikérte magának, hogy vannak, akik ketté akarják választani a szív embereit az ész embereitől.

Percekig tartó vastaps követte Gergely Előd Gellért csíkszeredai egyetemista felszólalását tegnap a Szent Margit Gimnáziumban. A Professzorok Batthyány Körének Igen a kettős állampolgárságra című rendezvényén az idei Kossuth Lajos szónokverseny közönségdíjasa arról kérdezte a résztvevőket: ő, aki legyőzöttként született, magyar-e? „Remegve és igen, szomorúan várom, hogy ítélkezzetek fölöttem, fölöttünk: magyarok vagyunk-e? Nem akarunk aratni ott, ahol nem vetettünk! Nem akarunk olyan kenyeret enni, amelyért nem mi dolgoztunk, és beleszólni sem akarunk annak a háznak a rendjébe, amelyben nem lakunk. Ítélkezzetek hát, de nézzetek arcunkba! Az arcba, amelyet csak testvér sérthet és csak testvér simogathat. Az arcunk tiszta! Ne bántsátok!” – mondta felszólalásában a diák.
Az 1995-ben, az erkölcsi és szellemi igényesség jegyében alakult civil szervezet, a Professzorok Batthyány Körének rendezvényén neves tudósok, színészek, írók, művészek, példaképpé vált sportolók és neves közéleti személyiségek tettek hitet a határon túli magyarságnak járó kettős állampolgárság ügyében. Karinthy Ferenc sorai és Kányádi Sándor A bújdosni se tudó szegénylegény éneke című versének elszavalása után felolvasták Csoóri Sándor üzenetét.
Az író szerint leginkább egy kacskaringós, de szentséges káromkodásra lenne szükség amiatt, hogy mi, magyarok, népszavazáson kell döntsünk arról, hogy öszszetartozzunk. Jókai Anna személyes hangú beszédében kikérte magának, hogy vannak, akik ketté akarják választani a szív embereit az ész embereitől. „Tud a szív is okos lenni és az értelem is átmelegedhet” – fejtette ki, bízva abban, hogy december ötödikén sokan meghallják magukban a bölcsesség és a szeretet hangját.
Gregor József operaénekes egy család példáját hozta fel, ahol az apa megkérdezi a szeretteit, beengedje-e a hosszú idő után kopogtató testvért a hajlékukba, ám a család nemmel szavaz. Nagy Gáspár költő üzenete szerint 1990 óta ez a legfontosabb szavazás. Egyszerre magyarságvizsga és jellempróba: ha elbukunk, a mi állampolgárságunk erkölcsi értéke is a tétova és felelőtlen álompolgárok, vagy rosszabb esetben az önző és közömbös alompolgárok szintjére süllyed – írta levelében. A legrangosabb civil alapítású tudományos elismerés, a Bolyai-díj kitüntetettjei közül Freund Tamás agykutató arra emlékeztetett, hogy a díj névadója, Bolyai János is román állampolgár lenne a mai körülmények között. A két igen jelzés lenne a világnak arra – fejtette ki –, hogy a magyar nem önző, manipulálható, elmagányosodott fogyasztó, hanem őrzi még saját értékeit. Roska Tamás szerint a tudományában is él a nemzet, míg Bor Zsolt lézerfizikus levelében arra buzdított, szavazzunk a tizenötmilliós magyar nemzetre. Duray Miklós, felvidéki politikus szerint egy kis csoport megtévesztette a nemzet egy részét, ám december ötödikén végre elmondhatjuk nyilvánosan, közjogi értelemben is a véleményünket Trianonról. Cseh Tamás énekes emlékeztetett arra, hogy a nemzet mindenkit befogadott az évszázadok során, hogyan történhetne meg, hogy épp saját fajtánknak mondunk nemet? Kovács Ákos popzenész a sorsfordító idők igazságának őrzőit, a költőket hívta segítségül, amikor Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez írt versét szavalta. Hevér Zoltán szabadkai főiskolás, a már említett szónokverseny győztese szabadkai megveretését idézte fel. A magyarságába megalázott diák nem akarja, hogy sajnálják, mindössze annyit szeretne, hogy két hazája közül legalább egyik hazavárja. Az emelkedett hangulatú esten felolvasták a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozatát és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia levelét, majd Böjthe Csaba dévai szerzetes alapítványának gyerekei énekeltek magyarságról szóló dalokat.

---