Nemzetépítés a globalizációban

Ne engedjük át a liberalizmusnak a szabadság fogalmát, amely azt zsarolóeszközként használva felelőtlenné és irányultság nélkülivé tette a társadalmat – mondta Klaus Weigelt, a Konrad Adenauer Alapítvány képviselője a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et pax bizottságának tegnapi nemzetközi konferenciáján.
Mayer Mihály pécsi megyés püspök, a Iustitia et pax bizottság elnöke a budapesti tanácskozás címéből – Népek, nemzetek az egységesülő Európa és a globalizáció szorításában – kiindulva felvetette: vajon a szóban forgó szorítás nem bilincs is egyben? Népek, autonómiák Európája lesz az Európai Unió, amelynek tagja lettünk – ez esetben a szorítás lazítható –, vagy közös állam? A tanácskozás egészét áthatotta az a megállapítás, hogy korántsem áldozott le a nemzeti identitás napja, sőt – amint azt Kántor Zoltán, a Teleki László Intézet munkatársa megfogalmazta –, a modern ember elnemzetiesített, az európai konfliktusok a párhuzamos nemzetépítések kezeletlenségéből fakadnak. A szociológus szerint jó volna, ha a nyugat-európaiak elismernék, hogy ők is etnokulturális alapon szervezik meg államaikat. Kiss Paszkál, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa kijelentette: nem tudni, hogy az emberi agy mely területe felelős a nemzeti tudatért, de abban bizonyosak lehetünk, ez az identitás a legerősebb kötést jelenti a mai társadalmakban. Hozzátette: a magyarságtudat jól megférhet az európai identitással, ha az a hagyományos alapértékeket – köztük a keresztény gondolatot és a kisebb népek iránti toleranciát –, illetve a gazdasági összefogást mint közös érdeket egyaránt magába foglalja.