A Bakony természeti értékeinek feltárásával és bemutatásával évtizedek óta foglalkozó zirci közgyűjtemény, a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakemberei 2001-ben indították el a sólyomfélék családjába tartozó vörösvércse-állomány megőrzését és gyarapítását szolgáló fészektelepítő programjukat. Eddig 250 mesterséges költőhelyet telepítettek a Magas-Bakonytól a Balaton-partig.
– Ez a pockokkal, rovarokkal táplálkozó védett madárfajunk évtizedekkel ezelőtt még az egész országban elterjedt volt, napjainkra azonban a Dunántúlról jóformán eltűnt – magyarázta kérdésünkre Barta Zoltán zoológus-múzeológus. Hozzátette: egyedszámának csökkenéséhez többek között a múltban használt vegyszerek okozta mérgezés, a fészkelési lehetőség visszaszorulása, a mezőgazdasági monokultúrák következtében eltűnő fasorok, a varjúk számának csökkenése egyaránt hozzájárult. A vörös vércse nem épít fészket, hanem főleg a varjúfélék, a dolmányos és vetési varjú, illetve a szarka fészkeit veszi birtokba, hogy kikölthesse fiókáit. Mint a szakember elmondta, a közép-dunántúli térségbe telepítendő több száz mesterséges költőláda segítségével kívánják visszafordítani a vörös vércse eltűnését ígérő, kedvezőtlen folyamatot. Az eredményekről megtudhattuk: a Magas-Bakony fővárosaként emlegetett Zirc térségében például legalább 25 éve már nem fészkelt vörös vércse, az idén viszont négy pár is megtelepedett itteni költőládákban.
miniszterelnök
Belerondított a zsebmessiás az idei politikai évadnyitó hangulatába Kötcsén
