Vallásosság a médiában

A média közvetítő jellegét használni kell nemcsak a közélet szereplőinek, hanem az egyházakban szerepet vállaló embereknek: papoknak, lelkészeknek és hívőknek. Fontos, hogy a mai világban a hívő keresztény emberek ne elutasítsák, hanem természetesen használják a média eszközeit. Nem véletlen, hogy A vallásosság megjelenése a médiában címmel szervezett konferenciát a Fővárosi Közgyűlés kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottsága.
Napjainkban olyan világot élünk, amelyet a média erőteljesen befolyásol. Korábban sokkal egyszerűbb volt az egyházak helyzete. A különböző sajtótermékek mellett csak a közszolgálati televíziózás és rádiózás létezett, nem szorult rá ennyire a nyilvános médiaszereplésre. Az egyház által képviselt véleménynek nagyobb súlya, tekintélye volt a társadalomban és a közéletben. Többen jártak templomba. Az egyházak a szentmiséken, istentiszteleteken, temetéseken, esketéseken, kereszteléseken keresztül, közvetlen módon érték el az embereket. Mára erőteljesen csökkent a templomlátogatók száma. Háttérbe szorult a vallás, az egyház, a keresztény életszemlélet. Éppen ezért fontos, hogy más csatornákon tegyék észrevehetővé a keresztény értékeket, hiszen sokkal többet beszélnek arról az emberek, amit az újságban leírnak vagy amit a tévében bemutatnak.
A képernyő megszerkesztett és mesterséges valóságában egyre inkább veszélyeztetett az emberi méltóság. Magyarországon még tart a valóságshow-k időszaka. Ezekben a műsorokban példákat mutatnak be konfliktushelyzetek megoldásáról, viselkedésről, erkölcsről. Ma, a vallások szerepét átvéve, a televíziók „tanítanak”. A különbség csak az, hogy a Big Brotherben bemutatott életszemlélet következményeit nem vállalja fel senki, ellenben az egyházak mindig segítségére vannak a híveiknek. A Nagy Testvér házát lebontották, de az egyház épülete most is áll. Nemcsak a keresztény, hanem általában a jó újságírás célja a pozitív tartalmak megmutatása, a negatív üzenetek (hazugság, gonoszság, gyűlölet, önzés) népszerűsítését minden jóindulatú embernek el kellene utasítania.
A sajtó befolyását felismerve a teológusképzésben az egyház és a média kapcsolatára is hangsúlyt kell helyezni. Ez azért is fontos, mert mindenkinek, aki pap vagy lelkész akar lenni, tudatában kell lennie annak, hogy a teendőit a nyilvánosság előtt végzi. Közösségét, gyülekezetét a világ felé is képviselnie kell. A médiában megjelenő negatív hírekkel szembeni tiltás önmagában nem elegendő. Egy, a mai kornak megfelelő programot kell készíteniük a felekezeteknek, hiszen az egyház és a kommunikáció elválaszthatatlanul összetartoznak. Csatornákat kell keresni, pozitív színezetben, mai módon, értékvezérelt koncepcióval kell megjelenniük a sajtóban. A belső kommunikáción túl kimagaslóan fontos szerepe van az egyház és a világ közti kommunikációnak. Fontos, hogy az egyházak és a média képviselői jobban megismerjék egymást. Meg kell keresni azokat az újságírókat, akik nyitottak az egyházak felé. Másfelől egyházi embereket, hívő keresztényeket kell támogatni és a média világában szerepvállalásra biztatni. A kapcsolatok kiépítése, a hídverés a magyarországi egyházaknak stratégiai fontosságú cél. A harmadik lényeges feladat – a médiaképzés mellett – az egyházi médiumok fejlesztése, népszerű, igényes szerkesztőségek, hírügynökségek működtetése.
A médiatörvény értelmében a magyar közszolgálati műsorszolgáltatók kiemelt figyelmet fordítanak az egyházi kultúrák értékeinek megjelenítésére. Félő azonban, hogy a vallási félórák nagyon kevés emberhez jutnak el, ezért a magyarországi egyházak folyamatosan keresik annak a lehetőségét, hogyan szólíthatnának meg minél több lehetséges hívet. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának meglátása szerint napjainkban kommunikációs versenyfutás zajlik. A havi, illetve heti rendszerességgel megjelenő egyházi lapok már nem felelnek meg a gyors információáramlás kívánalmainak. Azzal a technikával kell elérni azokat, akikkel a templomban közvetlenül nem tudnak találkozni, amit ők használnak. A mai kor embere pedig leginkább az internetet használja. A Magyar Katolikus Egyház – igazodva a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának Az egyház és az internet című dokumentumához – egyre intenzívebben veszi igénybe a modern kommunikációs eszközöket. Jelenleg internetes napilapot szándékozik indítani a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Református Egyház is. A Magyar Katolikus Egyház foglalkozik a leglátványosabban a tömegtájékoztatás és a marketing eszközeivel. Évről évre átfogó kommunikációs programot indít, 2000 óta óriásplakátokon hirdet, sms-ben evangéliumi üzeneteket küld, és már saját rádiójuk is van.
Az sms-kampány lényege, hogy a fiatalokat, az elfoglalt üzletembereket is megszólítsa a katolikus egyház. Az előfizetők mindennap sms-ben kaphatják meg az aznapi evangéliumi idézetet. Ezek az üzenetek sok embernek szereznek időről időre jó érzést. Kedves és már várt helyzetet teremtenek a mindennapok feszített ritmusában, amikor idő nyílik, hogy a lélekkel is foglalkozhassanak. Idén pünkösdkor indult útjára a Magyar Katolikus Rádió az egri regionális adó után, a Petőfi rádió volt középhullámú országos frekvenciáján. A rádió az interneten keresztül is hallható, továbbá a Magyar Katolikus Rádió Rt. és a UPC Magyarország Kft. megállapodása értelmében októbertől Budapesten és hat nagyvárosban – Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérvárott, Veszprémben, valamint Sopronban – elérhető lesz kábeltévén is. Az év végi és jövő év eleji további technikai fejlesztések pedig még több helyen teszik élvezhetővé az adó műsorait. A Magyarországi Református Egyház is él a kor adta lehetőségekkel. Csoma Áron zsinati szóvivő meglátása szerint nem saját rádióval vagy szűk és idős olvasótáborral rendelkező egyházi lapok segítségével tudják eljuttatni üzeneteiket a világba. Úgy döntöttek, hogy novembertől napi rendszerességgel frissülő on-line újságot indítanak, ami bel- és külföldi híreket közölne, valamint aktualitásokról közvetítené az egyház véleményét. Cél, hogy értékrendjükkel, meglátásaikkal bejussanak a világi médiába. A pasaréti református közösség már régóta elindította honlapját, ahol azok is elolvashatják, sőt meg is hallgathatják a rendkívül népszerű Cseri Kálmán prédikációit, akiknek nem volt lehetőségük meghallgatni, betegség vagy egyéb okból nem tudtak elmenni a vasárnapi istentiszteletre.
Az egyházaknak kiemelt figyelmet kell szentelniük a keresőkre, a keresztény élet- és értékrend iránt nyitott emberekre. Párbeszédet kell kezdeményezniük azokkal, akik később az evangelizáció útjára térhetnek. Az internet kiegészítheti és segítheti ezt a munkát, az egyházak által végzett missziós tevékenységet. A katolikus egyetemeknek, főiskoláknak, iskoláknak, felnőttképzési és egyéb nevelési intézményeknek valamennyi szinten tanfolyamokat kellene kínálniuk különböző célcsoportoknak: teológushallgatók, papok, lelkészek, szerzetestestvérek és nővérek, világi vezetők, tanárok, szülők és diákok számára. Ezen haladó képzéseket is szervezni kell a kommunikációs technológiákról, médiavezetésről, etikáról és a kommunikációs irányelvekről olyanok részére, akik a világi vagy egyházi sajtóban, kommunikációban készülnek dolgozni és döntéshozók lesznek.
A vallásos gondolkodásnak nemcsak helye van a médiában, hanem kedveltté, sőt népszerűvé is válhat a megfelelő tálalásban. A Fővárosi Közgyűlés kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottsága kezdeményezte, hogy vitassuk meg a vallás és a média kapcsolatát, hogy minden egyházért aggódó, a vallásos értékrend iránt érdeklődő ember bekapcsolódhasson a modern világ lehetőségeit kihasználó kommunikáció kidolgozásába.

A szerző a Fővárosi Közgyűlés kisebbségi, emberi jogi
és vallásügyi bizottságának elnöke