Az erőmű főmérnöke, Igor Ignatov elmondta, hogy a létesítményben felújítási munkálatok zajlanak, melyek ma fejeződnek be, ezért következhetett be a kisebb hiba, ám szombattól ismét helyreáll a szokott rend a kettes blokkban. A főmérnök megerősítette, hogy a vészleállás nem jelent veszélyt senkire és semmire, mértéke ugyanis a nemzetközi skála szerint a nullával egyenlő.
A Szaratov közelében élők nem lehetnek nyugodtak akkor sem, ha kiderül: az atomerőműben bekövetkezett baleset valóban nem veszélyezteti a környezetet, ugyanis a térségben korábban működött egy kémiai fegyvereket előállító állami kutatóintézet, amelynek vegyszereiről senki sem gondoskodott, így azok évek óta szivárognak a talajba és gőzük szennyezi a levegőt. Az intézmény közel 40 évig állított elő titokban vegyi fegyvereket, de most csődközelbe került. Az épületben lekapcsolták az áramot, a dolgozóknak pedig több millió rubellel tartozik a vezetőség. Csaknem tíz éve folyamatosak az elbocsátások, és egyre többen kezdenek éhségsztrájkba. Régóta próbálják a gyárat ritka gyógyszereket előállító céggé átalakítani, ám egyelőre kivitelezhetetlennek tűnik az ötlet.
Közben különleges bizottság vizsgálja az Oroszországban működő tíz atomerőművet, hogy ellenállnak-e egy esetleges terrortámadásnak.
A példátlan szovjet katasztrófa. 1986. április 26-án hajnalban felrobbant az ukrajnai csernobili atomerőmű 4-es reaktora. A lassanként szivárogtatott információk nyomán csak kevesek voltak tisztában a beláthatatlan következményekkel. Az atomenergia békés felhasználásakor bekövetkezett legsúlyosabb balesetben sugárszennyezés érte Európa nagy részét. A robbanásban 31-en haltak meg, és 130 ezer embert telepítettek ki a környékről. Az elkövetkezendő négy évben 25 ezren vesztették életüket azok közül, akiket a helyszínre vezényeltek a mentési és az újjáépítési munkálatok segítésére.
