A homokhátsági kistérség központjának, Mórahalomnak az önkormányzata eddig is rengeteget tett a tanyasi emberekért. Példáját a többi tizenkét település is igyekezett követni, ahol a problémák azonosak. A tízezer tanyán főként idősek és kisgyermekes családok élnek – az ő számukra kizárólag a közösség támogatásával szavatolható az esélyegyenlőség.
Erről a világon egyedülálló településszerkezetről felmérést készítettek az utóbbi hónapokban. Kiderült, hogy az országban csak a homokhátsági tanyavilágban mutatnak emelkedő tendenciát a demográfiai adatok. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere ezt azzal magyarázza, hogy a rendszerváltozástól kezdve sok városban élő ember szociális menedékhelynek tekintette a tanyát, ezért odaköltözött családjával. Közülük többen gazdálkodni kezdtek, ám kellő tapasztalat hiányában nem tudtak boldogulni, s így növelték a szociális támogatásra jogosultak amúgy is népes táborát, ami nem kis terhet rótt az önkormányzatokra.
Nógrádi Zoltán rendkívül súlyos problémának tartja, hogy mindmáig nincsenek meg a megfelelő infrastrukturális feltételek a tanyai életmódhoz. Példaként említette az egészséges ivóvíz hiányát. Ez leginkább azokban a családokban gond, ahol kisgyermekek vannak. Számukra a nitrátos víz fogyasztása életveszélyes, mert mérgezéshez, az úgynevezett kék halálhoz vezethet. Az is aggasztó, hogy sok helyre még mindig nem jutott el a vezetékes villany és a gáz. A tanyák hetvenkét százalékában használnak palackos gázt. Megdöbbentően magas azoknak az ingatlanoknak az aránya – harminchét százalék –, amelyek szennyvízkezelése még szikkasztóval sem megoldott. A kezeletlen szennyvíz ugyanis bekerül a felső ivóvízrétegbe, és ezzel súlyosodnak az egészségügyi problémák.
– Rengeteg a tennivalónk, de csak lassú léptekkel haladhatunk előre – mondta Nógrádi Zoltán. – Az előző választási ciklusban gyorsíthattunk a tempón, mert a Széchenyi-terv pályázatán elnyert pénzből jelentős összeget fordíthattunk tanyafejlesztési célokra. A választásokat követően az új kormány sajnos elzárta ezt a csapot.
A Mórahalomtól öt kilométerre lakó Kószó házaspár tanyáján sincs se villany, se víz. Mondják is: a gáz már luxusnak számítana. Olyan körülmények között élnek, aminek láttán a városból érkező ember csak szörnyülködni tud, de ők gondolni sem akarnak arra, hogy szociális otthonba költözzenek, pedig felajánlották nekik ezt a lehetőséget. A hetvenhat éves Kószó János azzal érvel, itt született, végső akarata szerint innen viszik majd ki a temetőbe.
– Igaz, hogy idősek vagyunk mindketten a férjemmel, de máshol nem tudnánk elképzelni az életünket. Rendszeresen eljár hozzánk a tanyagondnok, naponta hozza az ebédet, az ivóvizet, amire a legnagyobb szükségünk van. A tisztálkodáshoz, a mosáshoz esővizet használok, mert az ásott kutat már régen betemettük. Semmire sem tudtam használni azt a vizet. Többen kérdezték már tőlünk, hogyan tudunk ilyen körülmények között élni, hiszen villany helyett petróleumlámpával világítunk esténként. Ezt szoktuk meg gyermekkorunk óta, ezért nincs hiányérzetünk. Félnivalónk sincs, mert errefelé nemigen járnak idegenek. Ha igen, akkor a tanyaszomszédok árgus szemekkel figyelik őket – mondta Kószó Jánosné. Hozzátette, hogy a tanyagondnok nagyon rendes ember, és úgy értesült, segítséget is kapott nemrég, aki szintén gyakran ellátogat majd hozzájuk.
Mária néni jól értesült, mert Homokhátságon most hozták létre a tanyafelelősi rendszert. Az Európai Szociális Alap közel 200 millió forintos támogatásával és 12 millió forintnyi önrészből 13 településen kezdte meg ténykedését 50 tanyafelelős, akik megfelelő képzésben részesültek. Olyan személyek pályázhattak a feladatra, akik tartósan munkanélküliek voltak. Egy évig a kapott uniós támogatásból fedezik a bérüket, és kismotorkerékpárt is kaptak, hogy azzal járják a tanyákat. A későbbiekben az érintett önkormányzatok fedezik a foglalkoztatásukkal járó kiadásokat.
– Ebben a térségben szerencsés embernek vallhatja magát, akinek sikerül elhelyezkedni – mondta Kiss Istvánné, aki szintén tanyafelelősként dolgozik a jövőben. Valaha ő is tanyán lakott a szüleivel, így nagyon jól ismeri az ott élő emberek problémáit. Korábban Szegeden dolgozott, de munka nélkül maradt, így kapóra jött neki ez a lehetőség. Megtudtuk tőle, hogy a tanyafelelősnek nem kizárólag az a feladata, hogy ebédet, ivóvizet és egyebet vigyen az idős embereknek: ha kell, segít abban a munkában, amelyet a rászorulók már nem tudnak elvégezni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
