Aránytalan fejlődés a tömegközlekedésben

Továbbra sem várható változás a fővárosközpontú közlekedési rendszerben: a kormány a vidéki településekhez képest 2005-ben is aránytalanul több támogatást szán Budapest fejlesztésére. A helyi közlekedés finanszírozására a 130 vidéki település a normatív támogatások harminc százalékához jut hozzá. Szintén Budapesten keresztül biztosítja leginkább a MÁV Rt. a nagyvárosok közötti összeköttetést, ugyanis sem az infrastruktúra, sem a járműpark állapota nem tesz lehetővé a jelenleginél színvonalasabb összeköttetést.

Miközben a MÁV Rt. fejlesztési stratégiájában kiemelt szerepet kap a főváros környéki elővárosi forgalom felfuttatása, a vidéki nagyvárosok úgynevezett hivatásforgalmában 2005-ben sem lesz lényeges változás. A vasúttársaság az utóbbi években 289 elővárosi személykocsi teljes felújítását rendelte meg, ezek közül azonban valamennyit a főváros környéki tizenegy elővárosi vonalon helyezték, illetve helyezik forgalomba. Budapest helyi közlekedésének költségvetési támogatása 2005-ben is kiemelkedő a vidéki településekhez képest.
A főváros a 4-es metró fejlesztésére 15,8 milliárd forint közpénzhez jut, ezenkívül a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásaként tíz és fél milliárd forintot biztosít a költségvetés. Ezzel szemben a vidéki települések – a felhasználható tizenötmilliárd forintból – összességében négy és fél milliárd forint normatív támogatáshoz jutnak a helyi tömegközlekedés fejlesztésére. A támogatásokat a férőhely-kilométer teljesítmények arányában osztják fel a normatív pénzekből; tavaly a 130 vidéki település 29,88 százalékban részesedett. Ebben jövőre sem várható lényeges változás. Ráadásul a fővárosban az egy főre jutó GDP két és félszerese a vidékinek, így a tömegközlekedés aránytalan támogatása még inkább hozzájárulhat a fejletlenebb régiók leszakadásához – vélekednek szakemberek.
Egyes Volán-társaságok a helyközi közlekedésben bizonyos útvonalakon ritkítják a menetrend szerint közlekedő autóbuszok számát, ráadásul az európai uniós szabályozás szerint jövőre nem lesznek kötelesek fenntartani a veszteséges járatokat. A kormány a helyközi közlekedést is az autópálya-építésekkel kívánja fejleszteni, ez azonban nem oldja meg a problémákat, főként, hogy a közúthálózat fenntartására is kevesebb pénz jut jövőre.
A MÁV a vidéki nagyvárosok közötti összeköttetést elsősorban a főváros közbeiktatásával biztosítja a vasútvonalakon. A társaság az elővárosi vonatokon kívül az intercity (IC) -járatokat fejleszti – illetve megpróbálja szinten tartani a szolgáltatási színvonalat –, ezek a vonatok azonban Budapestre futnak be, így továbbra is sugaras szerkezetű a közlekedés. A társaság a Keleti pályaudvart jelölte ki központi állomásként, így az utasok legfeljebb átszállással tudják elérni úti céljukat. A vidéki városközi közlekedésben egyetlen új IC-vonatot indítottak, az is nemzetközi forgalomban közlekedik. Megszüntette viszont a MÁV a két legnagyobb dunántúli város, Pécs és Győr közötti közvetlen vasúti összeköttetést. Igaz, az eddig naponta közlekedő járat nem vonzott túl sok utast, ám ez elsősorban a gyenge szolgáltatási minőségre, a versenyképtelen menetidőre, illetve az utazási igényekhez nehezen igazítható indulási és érkezési időpontokra vezethető vissza. Ilyen feltételekkel akár a MÁV, akár a Volán könnyen megindokolhatja, hogy a járat iránt nincs megfelelő érdeklődés.
A közszolgálatot biztosító MÁV olyan helyzetbe került, hogy egyre inkább csak azokban a viszonylatokban közlekedtet vonatokat, ahol a ráfordítások megtérülnek. A MÁV évről évre kevesebb személykocsit tud közlekedtetni hálózatán, a társaság üzleti tervében meghatározott keret azt sem teszi lehetővé, hogy valamennyi járművet levizsgáztassanak. A vidéki városok között az eljutási idő kedvezőtlen, mivel a vonatok gyakran mellékvonalakon közlekednek, és az út során cserélik a villamos és dízelmozdonyokat. A Pécs és Győr között leállított közvetlen vonat menetideje például a MÁV Rt. tájékoztatása szerint 4 óra 47 perc volt, jelenleg budapesti átszállással négy óra három perc alatt lehet megtenni a két város közötti utat.