Elégedetten nyugtázhatják a Schrödert kísérő üzletemberek a megkötött szerződések 1,4 milliárd eurós volumenét. Olyan világvállalatok eresztenek véglegesen gyökeret a kínai piacon, mint a Mercedes-Chrysler, a Volkswagen, a Siemens. Nyomukban pedig számtalan középvállalkozás menetel. Az Air China légitársaság huszonhárom Airbus személyszállító repülőgép megrendelésével tette fel a koronát a tárgyalásokra.
Ennek ellenére a kancellárra kemény kritika várt Berlinben, noha bónuszként Schröder kialkudta Peking támogatását Németország ENSZ biztonsági tanácsi tagságához. Az ok: viszonzásként ígéretet tett vendéglátóinak, hogy az Európai Unión belül kiáll a Kínával szemben tizenöt esztendővel ezelőtt foganatosított fegyverszállítási embargó felfüggesztése érdekében. Guido Westrewelle, a liberális FDP elnöke szerint Schröder véget vetett az eddigi német kormány emberi jogi politikájának. A Zöldeket vezető Claudia Roth szerint az embargó felfüggesztése elfogadhatatlan addig, amíg Kínában masszívan megsértik az emberi jogokat. Christa Nickels, a parlament emberi jogi bizottságának a vezetője – szintén a Zöldek politikusa – kijelentette: „A demokratáknak már csak önbecsülésből is el kell utasítaniuk a fegyverszállítást annak a rendszernek, amely nem biztosítja polgárainak a vélemény- és vallásszabadságot. Ellenkező esetben az a végzetes benyomás alakulna ki, hogy Németország csak a szegény nemzetekkel szemben védelmezi az alapvető emberi jogokat”. Ellenérvként felhozták a tajvani konfliktust is.
Az EU még kivár. Elmozdulást jelzett az Európai Unió Kínával tartott szerdai csúcstalálkozóján az ázsiai ország elleni fegyverszállítási tilalom feloldásának irányában, de jelezte, hogy még nem döntött a tilalom megszüntetéséről. Peking válaszul értésre adta, hogy nem lehet partnerségről beszélni a két fél között addig, amíg az embargó érvényben van. (MTI)
