A rövid pápai audiencián II. János Pál üdvözlőbeszédében arra a konstruktív együttműködésre emlékeztette a kormányfőt, amely az 1997-ben – Horn Gyula miniszterelnöksége idején – a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének támogatásáról született megállapodással indult el az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság mindenkori kormányai között. Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár a magyar miniszterelnökkel való tárgyalása során sürgette a szóban forgó vatikáni megállapodás megtartását és a vitás kérdések rendezésére az úgynevezett vatikáni vegyes bizottság összehívását Magyarországon.
*
A miniszterelnök audienciája a szentatya könyvtárszobájában feltűnően rövid ideig, negyedóráig tartott, a Sodano bíboros által vezetett római kúrián egy órán át zajlott a tárgyalás.
Gyurcsány azt fejtegette: „Vitathatónak és sokak kételyét ébresztőnek tartjuk azt a módot, amiként nyilvánosan állást foglalt például a népszavazás kérdésében a magyar katolikus egyház. Mindez nemcsak a vallásukat nem gyakorlók vagy istenhittel, a Jézusban való hittel nem rendelkezőket állítja kételyek elé, hanem ilyen kételyek fogalmazódnak meg nagyon sok hívő emberben is.”
Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő, a kancellária koalíciós koordinációért felelős politikai államtitkára egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy rossz irányba mozdult el az egyházak társadalmi szerepvállalása. Ennek szerinte a későbbiekben nem a politikai erők, hanem maguk az egyházak, de különösen a katolikus egyház lehet a kárvallottja. Mint mondta, Magyarországon igen eltérően viszonyulnak az egyházak a politikai véleménynyilvánítás kérdéséhez. Tény azonban, 2002 óta többször előfordult, hogy politikusok szólaltak fel templomokban, s az egyházi vezetők közvetlenül szólították fel a hívőket valamely választás kapcsán.
Arcátlanságnak, neveletlenségnek tartja a Fidesz Gyurcsány Ferenc vatikáni megnyilatkozását. Harrach Péter, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök önmagán kívül az országot is lejáratta az egyházak szerepét érintő kijelentéseivel. – Bekönyörögve magát a Vatikánba úgy viselkedett, mint aki vendégségben a saját vendéglátójával pimaszkodik – jegyezte meg a kormányfőre utalva. Szerinte ráadásul tudatlanságról tett tanúbizonyságot Gyurcsány Ferenc, amikor az egyházak társadalmi kérdésekben közzétett állásfoglalásait bírálta, hiszen – mint azt Harrach kiemelte – az egyházaknak kötelességük a hívőket tájékoztatva véleményt formálni az ilyen esetekben. – Ez az igazi árokásás – fogalmazott, hozzátéve: megítélése szerint kijelentéseivel a hívőket és a nem hívőket próbálta meg szembeállítani a miniszterelnök, akinek nyilvánvalóvá vált törekvése, hogy viszszaszorítsa az egyházakat a templomfalak közé, társadalmi kérdésekben ne engedje megnyilatkozni őket. A kormányfő kifogásaira utalva úgy vélte, ez a vélemény közelebb áll Rákosi Mátyáséhoz, mint Kádár Jánoséhoz. Harrach leszögezte, az egyházak nem tesznek pártpolitikai nyilatkozatokat, ám a kormányfő szavaiból az derül ki, s ez a fideszes képviselő szerint alapvető probléma, hogy Gyurcsány Ferenc számára a népszavazás pártpolitikai és nem nemzeti kérdés.
– Harrach Péter beszél arcátlanságról, miközben ő az, aki hétvégenként templomokban haknizva, szószékről népszerűsíti a Fidesz politikáját – reagált Nyakó István a vatikáni látogatás ellenzéki értelmezésére. Az MSZP szóvivője és hívőtagozatának tagja szerint az egyház politikai szerepvállalása és társadalmi kérdésekben tanúsított aktivitása azoknak a pártoknak a problémája is, amelyek a templomokat pártházként, a hívőket párttagként, a hitet pedig politikai eszközként alkalmazzák. A politikus szerint diplomáciai szempontból nem kifogásolható, hogy Gyurcsány Ferenc a vatikáni tárgyalásai alkalmával hozta szóba a katolikus felekezetet érintő kritikai észrevételeit. – Hol máshol kellett volna a kérdésről beszélni? – tette fel a kérdést Nyakó, aki szerint mindenki tudja, hogy problémák vannak az egyház tevékenységével kapcsolatban.
Valter Attila az átigazolása bejelentésének másnapján olyat tett, mint még soha
