Tartósnak látszik a hazai bérek elértéktelenedési tendenciája, hiszen amíg 2004 január–szeptemberében egy átlagos magyar munkavállaló fizetése 0,1 százalékkal ért kevesebbet, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában, addig a januártól október végéig mért csökkenés már 0,4 százalékos volt. A vizsgált időszakban a nettó keresetek hétszázalékos infláció mellett 6,6 százalékkal nőttek – a pénzromlás növekedési üteme tehát meghaladta a bérek emelkedésének dinamikáját. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap publikált adataiból jól látszik, hogy a mutatót a közalkalmazottak bére húzta le. Ebben a szektorban a nettó fizetések mindössze 4,8 százalékkal, mélyen az infláció alatt emelkedtek, szemben a versenyszférával, amely valamivel a pénzromlás üteme fölötti keresetnövekedést volt képes produkálni. A költségvetési szektort nemcsak a reálbérek csökkenése, de elbocsátások is sújtották az idén, a dolgozói létszám ugyanis 1,1 százalékkal csökkent.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004. január–októberben 141 400 forint volt. Mint már évek óta, most is a pénzügyi szektorban dolgozók keresték a legtöbbet, átlagosan nettó 171 ezer forintot vihettek haza minden hónapban. Őket a vegyipari alkalmazottak követik 114 ezer forinttal. A közigazgatásban dolgozók átlagosan 108, az energetikai szektor alkalmazottai pedig 112 ezer forintot vihettek haza. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91,5 ezer forint volt, ezen belül a fizikai dolgozók 68 ezer, a szellemi foglalkozásúak pedig 118 ezer forintot kerestek. Leglaposabb a feldolgozó- és a textiliparban dolgozók pénztárcája. Ők átlagosan körülbelül 60 ezer forintos nettó fizetésért dolgoznak.
A KSH minden esetben a keresetekhez számolta a bérpótlékot, az ösztöndíjat, a kiegészítő fizetést, a prémiumot és az egyéb juttatásokat is.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
