Nógrád megyét derékban kettévágta a trianoni országhatár. Északi fele 1920 óta Szlovákiához tartozik Madách Imre és Mikszáth Kálmán szülőfalujával együtt. Szerencse, hogy a régi vármegye építészeti műemlékeinek java – köztük Nógrád vára – az Ipolytól délre fekvő járások területére esik.
A Szécsénytől északkeletre található, kilencszáz lakosú Egyházasgergére bekötőút vezet. A község szélén a Szent József nevére keresztelt katolikus szakiskola XVII. századi eredetű, frissen felújított épülete fogadja az érkezőt, majd a most is Lenin nevét viselő főutcán végighaladva lehet eljutni a temetődombig. Itt áll a falu középkori eredetű, 1503 óta Szeplőtelen fogantatás titulusú plébániatemploma.
Kisgerge a Zách nemzetség ősi fészke volt. 1227-ben a család birtokai között szerepel, de 1335-ben már Cselén fia Jánosé, miután az öt évvel korábbi, Károly Róbert elleni merénylet megtorlásának részeként a király elkoboztatta a Záchok vagyonát is. 1503-ban Lipthay László, 1548-ban Ráday Pál volt a falu földesura. Az 1562. évi török defterben – kincstári számadásban – a szécsényi szandzsákhoz tartozó Egyházasgerge Redzseb aga szpáhi birtoka, 13 adóköteles házzal.
A keletnek tájolt tengelyű templom formája messziről elárulja középkori eredetét: egyhajós, sokszögzáródású, támpilléres szentéllyel. Az épület huszonkét méternyi belső hosszából tíz esik a hat méter széles hajóra, a diadalív utáni 12 méteres tér három boltszakaszra tagolódik. A bejárat a nyugati homlokfalon nyílik, fölötte a tető ormán deszkából ácsolt alacsony huszártorony ül.
A templom építéstörténetéről gyér és kései források állnak rendelkezésünkre: az 1668-as egyház-látogatási jegyzőkönyv épp csak említi, az 1755. évi canonica visitatio elhanyagoltnak mondja. A szűkszavú jelentés szerint a Lipthay-család készíttette a templomot, amelyet 1731-ben újrafedtek. A kései gótikus formát és alaprajzot mutató épület hajójának déli falán az utóbbi esztendőkben végzett renováláskor azonban előkerült két alacsonyan fekvő román kori ablak, amelyek azt tanúsítják, hogy már a XIII. században állt a falu egyháza. Ehhez a kis torony nélküli templomhoz toldották az 1500-as évek elején a szinte szűkület nélküli, boltozatos szentélyt. Tágas, dísztelen kőkeretes, tompa csúcsívű ablakai a gótika korának utolsó korszakára jellemzők, az új stílus beköszöntét a szentségtartó fülke hirdeti. Az itáliai mester kezétől származó, tiszta reneszánsz tabernákulum gazdagon faragott oromzatán a sírból feltámadó Krisztus domborműve látható. A latin nyelvű felirat szerint Lipthay László készíttette „ősei és drága szülei emlékére”, alatta olvasható a bevésett évszám: 1503.
A templom mellett álló hatalmas, vaspántokkal összefogott törzsű hársfamatuzsálem sok évszázados múltról tudna mesélni. Bizarr jelenünk valósága, hogy az egyházasgergei községháza a Lenin úton található.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
