Felhígult szavak

Az oktatási tárca liberális vezetője nemegyszer kijelentette: digitális tankönyvekre van szükség a köz- és felsőoktatási intézményekben. Magyar Bálint ezzel érvelt akkor is, amikor kiderült: a kisiskolások hat-hét, olykor akár tízkilónyi tankönyvet is cipelnek iskolatáskájukban. A digitális, on-line letölthető tankönyvek bevezetését a miniszter legutóbb a Műegyetemen megrendezett felsőoktatási szak- és tankönyvvásáron szorgalmazta. Könyvkiadási szakemberek azonban egyöntetűen elutasítják a változtatást: szerintük nyugaton sem működik az elképzelés.
Ez Magyar Bálint mániája – reagált Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója az oktatási miniszternek a felsőoktatási tankönyvek jövőjéről tett kijelentéseire. Magyar azt fejtegette egy nemrég lezajlott konferencián: az idei évhez hasonlóan jövőre is 400 millió forint áll rendelkezésre felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvtámogatásra a jelenlegi pályázati keretek között. Ugyanakkor a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) részeként további két–három milliárdos források lépnek be – közölte a miniszter, hangsúlyozva, hogy az NFT keretében csak olyan tananyagfejlesztéseket támogatnak, amelyeknek a digitális változata is elérhető lesz. Magyar Bálint elmondta, hogy ma diákonként hétezer forint a felsőoktatási tankönyvtámogatás összege, de fontosnak tartotta annak lehetőségét, hogy a diákok ne csupán papír alapú kiadványok megvásárlására fordíthassák a támogatást. A miniszter elképzelhetőnek vélte, hogy a támogatást már jövőre megosztják, s egy részét elektronikus formában elérhető tananyagok megvásárlására fordíthatják a diákok.
A kiállítás valóban a digitális korszak jegyében zajlott. A Műegyetem földszintjén még a Gutenberg-galaxis papír alapú adathordozói kapták a főszerepet, ám már ott is felbukkantak a CD-n és DVD-n megjeleníthető oktatási anyagok. Az első emeleti dísztermet ezzel szemben az on-line hozzáférhető adatbázis-tartalmak és ezek felsőoktatási fejlesztései uralták. Olyan kiadványok, amelyeket internetről lehet letölteni.
A kiállítás apropóján érdekes okfejtés jelent meg a Semmelweis Egyetem azonos nevű kiadójának honlapján. Vincze Judit, a kiadó főszerkesztője az új kor veszélyeit hangsúlyozta, gondolatait pedig Varró Vince szegedi professzor szavaival igyekezett nyomatékosítani: „Én inkább attól félek, hogy az információk áradatát, melyet az elektronikus sajtó szór elénk, irodalmi értékrendünk sínyli meg, a szavak felhígulnak, fogalmi jelentésük elszürkül.”
Az oktatási miniszter rögeszméje azonban nem csak ehhez a végeredményhez járulhat hozzá.
– Könyvek CD formájú kiadása vagy internetről való letöltése csak akkor lehet életképes vállalkozás, ha állami pénzzel támogatják. Az amazon.com, az egyik legismertebb nyugati elektronikus könyvportál is veszteségesen működik – mondta lapunknak Gyurgyák János. – Nyugaton ugyanis sokan érdekeltek az on-line tartalomban, de az összes piaci szereplő veszteséges. Csak azért kezdenek bele ezekbe az üzletekbe, nehogy kimaradjanak, ha egyszer majd lendületbe jön a piac. Az állami támogatás az ilyen tartalmak fejlesztéséhez szükséges. Mert ha egy történelmi vagy jogi szakkönyvet digitalizálnak, azt a felbukkanó újdonságok, illetve jogszabály-módosítások miatt később ki is kell egészíteni – mondta a kiadóigazgató. Gyurgyák szerint további kérdések is felmerülnek: ki eszközli és ki fizeti majd e fejlesztéseket? Mi teszi érdekeltté a szerzőket, ha ingyenes lesz egy digitalizált tankönyv?
– Így tehát inkább szocialista nagyvállalattá növi ki magát a most privatizált Nemzeti Tankönyvkiadó, hiszen állami hivatalnokok kerülnek az élére, és itt zajlik majd a digitális adok-veszek is. Az sem érv, hogy fizetőssé teszik az esetenkénti lehívásokat az internetről, mert hazánkban nagy esélyt látok a lopásra – összegezte véleményét Gyurgyák János.
Az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal jogásza, Tóth Péter Benjamin azonban elmondta, hogy a szerzői jogok védelme kiterjeszthető a digitális tartalmakra is. A jogász megjegyezte, hogy felfutóban a nem papír alapú tananyagok bevezetésének üzletága. Ez annak köszönhető, hogy a jogi védelem kiegészítéseként kezd megteremtődni a másolások tiltásának technikai lehetősége. Szerinte az on-line kiadások egyik előnye, hogy a kiadó nem kényszerül előzetesen rögzített példányszám előállítására és raktározására, ami jelentős megtakarítást jelenthet. Ezzel egyidejűleg természetesen a kiadó és a szerző közötti szerződésnek is meg kell változnia, és így a jelenleg szokásos honoráriumfizetés (amely többnyire az eladott példányszámokhoz kötődik) is megváltozik majd: a letöltések számát vehetik figyelembe. Feltehetően Magyarországon is csak a piacon való helyfoglalás lehet a „digitalizációs mánia” alapja. Amint Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője jelezte: hiába számol Magyar Bálint 400 millió forinttal a jövőre rendelkezésre álló felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvtámogatásként, mert a 2005-ös költségvetés tervezete ennek az összegnek csak a felét említi.
– Amely, ha valóban 400 millió lenne, fedezné is egyévi fejlesztés költségeit. De a hétezer forintos felsőoktatási tankönyvtámogatás szinte semmire sem elegendő, hiszen ebből legfeljebb két könyvet vásárolhat egy diák – érvelt a polgári kormány volt oktatási államtitkára, hozzátéve, hogy ha ez a pénz elegendő lenne, a hallgatók nem kényszerülnének a könyvek fénymásolására.