Január elsejével már biztosan nem emelkedik a gáz ára, mert ahhoz mostanra ki kellett volna hirdetni az erről határozó módosító rendeletet. A törvény szerint ugyanis a tarifa módosítását annak hatálybalépése előtt harminc nappal nyilvánosságra kell hozni. A várakozások január 15-re teszik az új tarifarendelet életbelépését.
A gázáremelés szükségességét a kormány és a szakértők nagy része a kőolaj világpiaci árának emelkedésével indokolja. A földgáz és a kőolaj ára közötti kapcsolat teljesen önkényes ugyan – magyarul nem tükrözi a keresleti-kínálati viszonyokat –, de attól még tény, hogy a piac összekapcsolja a két terméket.
Jelen gyakorlat szerint a gáz ármozgása kilenchavi csúszással követi a kőolajét, vagyis az aktuális nagykereskedelmi gázárakat az előző három negyedév olajárátlagához igazítják. Ezt alapul véve többféle számítás is napvilágot látott, legutóbb például a GKI Energiakutató Kft. állt elő egy körülbelül 35 százalékos nagykereskedelmi gázárdrágulást prognosztizáló számítással, ami 18-20 százalékos végfogyasztói tarifaemelést jelent kompenzáció nélkül. Kérdés, mennyivel is drágult valójában a kőolaj, és merre változik az ára a jövőben.
Teljes adatsor az idei első kilenc hónapról van. Ez alapján az északi-tengeri típusú keverék, vagyis a Brent – a hírekben többnyire ez szerepel, ha olajról beszélnek – 2004 első kilenc hónapjában 27 százalékkal drágult az előző év azonos időszakához képest, és 36,4 dolláros hordónkénti átlagárral zárt. Magyarország szempontjából azonban a Brent alakulásánál sokkal fontosabb az oroszországi, tehát az Ural típusú keverék árának változása, hiszen ezt vásároljuk. Az orosz olaj 2003 első három negyedévéhez képest az idei év azonos időszakára átlagban 26,7 dollárról 33 dollárra drágult hordónként. Ez 24 százalékos áremelést jelent, jóval kisebb azonban az arány forintban számolva. A vizsgált időszakban ugyanis az amerikai valuta a hazaihoz képest csaknem tíz százalékkal gyengült – tavaly még 226,3, az idén pedig 206,9 forintot ért egy dollár –, így az áremelkedés forintban csupán 13 százalékos volt.
A gyenge dollár nemcsak az olaj, hanem a gáz esetében is fékezte a forintban kifejezett áremelkedés nagyságát. Sőt hazai valutában számolva a világpiaci – helyesebben az orosz piaci – földgáz ára az idén januártól szeptemberig tartó időszakban nem emelkedett, hanem csökkent, egész pontosan egy forint húsz fillérrel köbméterenként. Ezek alapján többen megkérdőjelezik a 20 százalékos tarifaemelés szükségességét, és olyan vélemények is elhangzanak, amelyek szerint ez a becslés nem gazdasági realitásokat, hanem egyéb szempontokat tükröz, hiszen ha a köztudatba dobott nagy számhoz képest a tényleges áremelés végül kisebb lesz, az politikailag jól kommunikálható. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az olaj ára nem az első kilenc hónapban, hanem azután emelkedett tetőpontjára. Persze az is igaz, hogy az október végi 50 dolláros Brent-ár gyorsan süllyedve most már alulról közelíti a negyvenet, és közben a dollár is mélyrepülésbe fogott – legutóbb már 190 forint alatt volt az árfolyama.
Az, hogy a jövő évi gázáremelést mennyire érzik meg a fogyasztók, nagyban függ attól, mennyi pénz jut a gázárkompenzációra. Kóka János gazdasági miniszter állítja, hogy igazságos és megfelelő rendszert alakítanak ki, a jövő évi költségvetés azonban azt mutatja, hogy a kassza kisebb lesz a 2004-esnél. Az úgynevezett energiagazdálkodási célelőirányzat az idei 35 milliárd forintról 28 milliárdra csökken. Az ígéretek szerint ezt egyéb forrásból megtoldják még 14 milliárddal. Ez így már hétmilliárddal több az idei tételnél, de még mindig kevesebb, mint amennyit a szakértők szerint szét lehetne osztani. A GKI számításai szerint ugyanis a világpiaci gázárak emelkedésével jövőre mintegy 20 milliárd forinttal kellene automatikusan bővülnie a kompenzációs kasszának. A kutatóintézet és a költségvetés számai között a különbség kereken 13 milliárd forint.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
