Hogy a magyar közoktatás tragikusan és szégyenteljesen leromlott, és a család elvesztette nemcsak az értékközvetítésben, de a generációról generációra hagyományozódó tudás átadásában játszott szerepét is – ez az állítás közhely. Hogy ez mennyire így van, a gyászos egészségügyi statisztikák mellett mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kossuth Kiadó Új nagy egészségkönyvében immár második kiadásban, több mint ezer oldalon kell az olvasóknak elmagyarázni olyan alapvető dolgokat, hogy hány fogunk van, mi az a vércsoport, mit kell tenni láz esetén. Olyanokat, amit minden felnőtt embernek álmából felébredve fújnia kéne, hiszen a szó szoros értelmében az életéről van szó.
Nagy szerencse tehát, hogy megszületett az Új nagy egészségkönyv, mégpedig magyar szerzők tollából, a hazai problémákat tárgyalva, bár hadd jegyezzük meg, nem biztos, hogy a szexuális problémák ugyanolyan súllyal esnének a magyar közegészségügy latjába, mint a halálozási statisztikákat vezető szív- és érrendszeri megbetegedések, habár a régi doktorok szavával élve: inkább százszor feleslegesen, mint egyszer későn. Az Új nagy egészségkönyv magyarázó szövegei világosak, érthetőek, bemutatják, hogyan működik az emberi test, ismertetik a legfontosabb betegségeket, elmondják az okokat, a tüneteket, mi a teendő, ha találkozunk velük. A szerzők kitérnek arra is, mi mire jó a házipatikában, tanácsokat adnak az enyhébb tünetek otthoni enyhítésére, elmagyarázzák az egészséges életmód legfontosabb szabályait, vagyis a kamillától a hashajtókon át a gerincmasszázsig igyekeznek mindenről szót ejteni.
Így tehát a kötet alkalmas arra, hogy ha valaki hazajön az orvostól, utánaolvasgasson annak, milyen nyavalyát sikerült összeszednie. Hibája viszont a könyvnek, hogy a sok kacagó gyermek és derűs öregségét élő, ondolált hajú nagymama képe kiszorítja az igazán hasznos fotókat, például azt, hogyan néz ki a bárányhimlő, és kevés kép segít abban is, hogy baleset esetén mi a teendő.
Onkológusok becslése szerint a daganatos betegek kilencven százaléka az első tünetek észlelése után még egy kicsit halogatja az orvos felkeresését, és ez igaz más betegségcsoportokra is. A legtöbb embernek fogalma sincs, mit jelez a szervezete, hiszen semmit nem tud a működéséről, talán emiatt vezetjük a halálozási statisztikákat. Az volna a jó, ha az Új nagy egészségkönyv nem a polcokon porosodna, hanem nemzedékek lapozgatnák, hogy a szervezetük ne valami ismeretlen gyár legyen a számukra, hanem lényük örömteli része, amelyet érdemes óvni és tisztelni.
(Új nagy egészségkönyv. Kossuth Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 9990 forint)
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
