Két extra hosszú – négynapos – hétvége lesz jövőre az ünnepnapok szerencsés elhelyezkedése miatt: mivel március 15. és mindenszentek napja keddre esik, a hétfőket pihenőnappá nyilvánították, amelyeket le kell dolgozni. Ez a megegyezés az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) augusztusi ülésén született meg. Így tehát március 19. és november 5. – mindkét nap szombat – munkanap lesz.
Az idén a tíz munkaszüneti nap közül négy: május 1., október 23., december 25. és december 26. esett szombatra vagy vasárnapra. Ezzel a munkaadók nyertek: ennyivel nőtt az általános munkarendben üzemelő vállalkozásoknál a munkaidőalap. A munkavállalók viszont rosszabbul jártak, mint tavaly, amikor például karácsony hetében – jó taktikával – akár egy hétre is pihenni mehettek a dolgozók. Jövőre egyébként csak karácsony másnapja esik hétfőre.
Továbbra is tart a huzavona a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító szakszervezeti javaslatról. A kormány nem lép, a munkaadói érdekképviseletek rendre visszautasítják ezt a követelést termelési érdekekre hivatkozva. Indoklásuk szerint csupán a heti félórás munkaidő-csökkentés 40-45 milliárd forinttal növelné a vállalkozások bevétel nélküli kiadásait. – A nyugati országok többségében ma már 35 órás a heti munkaidő. A munkaszüneti napok száma pedig a hazai tízzel szemben Ausztriában 15, Németországban 12, Angliában pedig 11 – érvelnek ugyanakkor a szakszervezetek. A munkaidőalap és a gazdaság teljesítménye közötti összefüggésre utaltak német elemzők is. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint ha egy órával növelnék a németországi heti 35 órás munkaidőt, ez három százalékot meghaladó gazdasági növekedést eredményezne, amely a jelenlegi várakozás többszöröse.
Álldogál az ország
Bár a bankok változatlan rendben várják ügyfeleiket, az üzemek többségében leállt a munka karácsonykor, és nem is indul meg 2005 elejéig, csak az energiaellátó és közüzemi cégek, a költséges gyártási technológiák (kohók, vegyipari folyamatok) és az élelmiszercégek működnek a két ünnep között. A Népszabadság információi szerint például a Flextronics gyáraiban csak január harmadikán indul újra a termelés. A két ünnep között a mintegy tízezer embert foglalkoztató cégnek csak néhány száz alkalmazottja dolgozik, karbantartási munkákat végeznek, leltároznak, illetve kisebb megrendeléseknek tesznek eleget. Ugyanígy a Nokia komáromi gyára is leállt, és a Suzuki-, illetve az Opel-gyárban sem szerelnek össze autót. A MÁV Rt. vezetése körlevélben rendelte el, hogy az üzemvitellel szorosan összefüggő munkakörökben dolgozóknak december 27. és 31. között adják ki a még meglévő szabadságukat. Ha valaki már valamennyit fölhasználta, előre le kell dolgoznia a heti munkaidőt. A minisztériumok, központi intézmények nagy részénél ügyeleti rendszert vezettek be a két ünnep között. A bíróságokon a január elejéig tartó tárgyalási szünetben a soron kívüli ügyek intézéséhez szükséges ügyeleti, készenléti szolgálatot tartanak. A cégbíróságok nem tartanak szünetet, de csökkentett létszámban végzik munkájukat.
