Lesz-e végre elnöke a Duna Televíziónak?

Jelenleg a három alelnökből álló testület irányítja a televíziót, ami a Fidesznek is jó, hiszen így nemcsak a baloldalhoz közelebb álló Szekeres László – a Duna TV jelenlegi gazdasági alelnöke – kezében van a döntés, hanem a jobboldal által támogatott Belénessy Csaba is megkapta az elnöki jogkört. Fennáll a lehetősége annak, hogy háttéralku született a Fidesz és az MSZP között a Duna Televízió elnöki posztjával kapcsolatban – állította egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő médiaszakértő. Amennyiben a mostani fordulóban sem lesz elnök, igazolódhat az a vélemény, amely szerint a pártok stabilizálni kívánják azt az állapotot, hogy az adó három alelnökéből álló grémium irányítja a televíziót. A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma elnökségének szakértelme kérdőjeleződik meg, amennyiben a mostani 23 jelölt közül sem tudnak elnököt választani – véli a szakember.
Az elnöki posztért indulókról úgy tudni: a jobboldal egyértelműen Belénessy Csaba, a Duna Televízió tájékoztatási alelnöke mellett áll, a baloldal viszont Rományi Bélát, a Magyar Televízió egykori munkatársát – aki jelenleg a Club Tihany vezérigazgató-helyettese – látná szívesen az elnöki székben. Meg nem erősített információink szerint az indulók közt található Belénessyn és Rományin kívül Heltai Péter, a Magyar Televízió főtanácsosa, az Info Rádió alapítója, Kresz László, a Duna TV hírigazgatója, Bolyáki Attila, a Magyar Televízió munkatársa, Cselényi László, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója, Tóth-Szöllős András, a XIX. kerület MSZP-s többségű önkormányzata által üzemeltetett TV Kispest főszerkesztője, és Szomjas György filmrendező is. Úgy tudjuk, hogy Szinetár Miklós felvette, de nem adta le a pályázatot, Pekár István, a Duna TV előző elnöke pedig visszalépett.
Az egyik, neve elhallgatását kérő pályázó szerint a 2006-os választások kulcsfontosságú elemei közé tartozik, hogy a Duna Televízió több nézőhöz eljusson, hiszen sokan – főként vidéken élők – nem láthatják a Duna adását, így ők hátrányos helyzetben vannak. Az adó nézettségét jelentősen lehetne növelni úgy, hogy a helyi televíziókat is aktívan bevonjuk a tévé vérkeringésébe – fogalmazott. A regionális adók munkatársaiból ki kellene építeni egy nemzeti tudósítói hálózatot, amely az MTI-hez hasonlóan működhetne – fűzte hozzá.
Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő pályázó elmondta: nincs olyan hangulat az országban, amelyben olyan kuratórium, ahol mindkét nagy párt képviselteti magát, konszenzusra juthatna. Ha azonban harmadszorra sem sikerül elnököt választani, az rendkívül rossz üzenet a határon túli magyarság számára – emelte ki.
Belénessy Csaba, a Duna Televízió tájékoztatási alelnöke lapunknak megerősítette, hogy indult a televízió elnöki posztjáért. Hozzátette: szerinte van esély arra, hogy decemberben sikerül a kuratóriumnak elnököt választania. – Biztos vagyok abban, a testület törekszik rá, hogy megtalálja a megfelelő személyt. Az már egy másik kérdés, hogy ez sikerül-e vagy sem – fogalmazott.
Tóth-Szöllős András, a TV Kispest jelenlegi vezető főszerkesztője nem kívánta sem cáfolni, sem megerősíteni a pályázatáról szóló információinkat. Cselényi László, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója, filmrendező lapunk megkeresésére megerősítette, hogy megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját.
– Rendkívül kínos helyzetbe keveredett az ország a népszavazás miatt, amelynek mindannyian a vesztesei vagyunk, így a világ szégyene lesz, ha most sem születik döntés, hiszen a 23 pályázóból legalább 15 komoly, a média világában számon tartott szakember – emelte ki Cselényi. Hozzátette, hogy óriási nyomás nehezedik a kurátorokra a mögöttük álló erők részéről, és ezért nem mernek dönteni, de véleménye szerint a kuratórium soha többet nem fog ennél jobb lehetőséget kapni. – A Duna Televíziónak most a határon túli magyarokért kell léteznie, így különösen fontos és nehéz feladatok várnak rá. A pártoknak ezt át kell látni, és rá kell döbbenni, hogy ez az adó nem lehet pártpolitikai csatározások színhelye – szögezte le.
Bíró Sándor, a kuratórium elnöke a tévéelnöki posztra pályázók névsorát nem volt hajlandó elárulni annak ellenére, hogy többen is azt jelölték be pályázatukon, nevük nyilvánosságra hozható.
– Nem adunk ki egyetlen nevet sem, ha hozzájárult az illető, ha nem – jelentette ki. A közalapítvány titkárságvezetőjétől, Bakos Lászlótól megtudtuk: a régi pályázók közül 12 tartotta fenn az indulási szándékát, rajtuk kívül 11 új pályázó indult. A titkárságvezető megerősítette, hogy volt egy olyan jelentkező is, aki felvette, de nem adta be a pályázatot.
Pálfy G. István, a kuratórium elnökségének MDF által delegált tagja a testületet ért kritikákra válaszolva elmondta: ha lenne bármilyen háttéralku a kuratóriumon belül, arról tudna. Kijelentette, biztos abban, hogy minden elnökségi tag elnököt akar választani. Az előző pályázatok sikertelenségéről szólva hozzátette: „Én találtam alkalmas jelöltet a két előző fordulóban is, sőt azt is el tudtam volna képzelni, hogy Pekár István mandátumát hosszabbítsuk meg.”
Ördögh Szilveszter, a testület MSZP által delegált tagja nem kívánt nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. Rékási Róbert, a közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettese a háttéralku lehetőségével kapcsolatban elmondta, hogy mindenféle ilyen feltételezést visszautasít, hiszen mind a kormány-, mind az ellenzéki oldal kurátorai egységes álláspontot képviselnek, mégpedig azt, hogy elnököt kell választani az adó élére. – Nagyon bízom abban, hogy decemberben a 23 jelölt közül sikerül elnököt választanunk, hiszen mindenkinek – legfőképpen a Duna Televíziónak – ez az érdeke – szögezte le az elnökhelyettes.