– Mi a célja az EU javaslatának?
– Az irányelvjavaslat célja, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának feltételeit egységesen szabályozza Európában, kiszámíthatóvá téve a viszonyokat. Mindez a jogbiztonságot szolgálná, és erősítené az európai informatikai szektor versenyképességét a világpiacon.
– Egyes vélemények szerint azonban elegendő lenne a már meglévő szerzői jogi védelem, s ezért a tervezett direktívára nincs szükség.
– Ez egyike a sok félreértésnek, amely az irányelvjavaslat kapcsán ismertté vált. A szerzői jog valóban védelemben részesíti a szoftvert mint írásművet, ezzel szemben a szabadalmi oltalom a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozik, azaz a funkcionalitás, a műszaki megoldás védelmét teremti meg. Vagyis a kétféle jogi védelem kiegészíti egymást.
– Az irányelvet ellenzők részéről számtalanszor hangzott el a „szoftverszabadalom” szó. Ez helyénvaló kifejezés?
– Nem. Az irányelv célja egyebek mellett az, hogy a számítógépi program, a szoftver szabadalmazhatóságát kizárja. E célnak teljes mértékben megfelel az irányelvjavaslat. Egyértelműen rögzíti, hogy számítógépi program önmagában nem szabadalmaztatható. Ezenkívül egyértelműen a szabadalmi oltalmon kívül helyezi a műszaki jelleget nélkülöző megoldásokat, hiszen a számítógéppel megvalósított találmányoktól is műszaki előrelépést követel meg a szabadalmazáshoz.
– A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) körében éppen az a hír okozott félelmet, miszerint az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) egyes ötleteket is felvett szabadalmi listájára. Ha e gyakorlatot a direktívával szentesítik, véleményük szerint veszélybe kerülhet a szoftverfejlesztés szabadsága.
– Rendre általánosságban beszélnek az ESZH joggyakorlatáról, amikor pedig konkrét eseteket hoznak fel a különféle szabadalmi „túlkapásokra”, kiderül, hogy ezek a „hírek” túlzóak és pontatlanok. Az ESZH az európai szabadalmi egyezménynyel összhangban álló gyakorlatot folytat. Ez az egyezmény – ugyanúgy, mint az irányelv – kizárja a szoftver önmagában való szabadalmazhatóságát.
– Harmincezer ilyen jellegű érvénytelen szabadalomról beszélnek.
– Akik erről beszélnek, valószínűleg még nem próbáltak háromnál több szabadalmat átnézni, mert különben tudnák, hogy ilyen sok szabadalom áttekintése egy vagy több emberöltő munkája lenne. Valahányszor rákérdeztem, még senki nem állította, hogy ténylegesen átvizsgálta volna ezt a rengeteg szabadalmat. A harmincezer érvénytelen európai szabadalom legendája tehát puszta intuíción alapul. Ez megint olyan kritika, amilyennel gyakran találkozunk az irányelvjavaslattal kapcsolatban, s amelyet talán egy kínai közmondás jellemez a legtalálóbban: „Kívül hangos, belül üres.”
– Sokan azt hangoztatják, hogy a direktíva szövegezése pontatlan, s félő, hogy a megmaradt kiskapukat kihasználva egyesek mégis levédetnek különböző algoritmusokat vagy szoftvereket.
– Igyekeztünk felmérni az irányelv szövegével kapcsolatos aggályokat. Több alkalommal kértük az érintett szervezeteket, a tiltakozókat, hogy osszák meg velünk a szöveg pontosításával kapcsolatos javaslataikat. Ez máig nem történt meg, s a vélt kiskapuk azonosításával is adósak maradtak.
– Készült-e olyan tanulmány, amelyik felméri, hogy milyen hatást gyakorol az irányelvjavaslat a kkv-kra?
– A magyar álláspont kialakításakor abból indultunk ki, hogy az irányelv nem változtat a jelenlegi jogi helyzeten. Ezért nem vártunk és ma sem várunk megrázkódtatásszerű gazdasági hatásokat. A kormány szeptemberben úgy döntött, hogy folytatni kell azoknak a hatásoknak a felmérését, amelyeket az irányelv elfogadása gyakorolhat a magyar gazdaságra. Ebbe be kellett vonni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is. Az MKIK végül is csak nagyon korlátozott mértékben tudta felmérni a magyar vállalkozások véleményét. A véleményfelmérés komoly akadálya az volt, hogy a vállalkozások többségénél nincsenek megfelelő szabadalmi ismeretek. Amit az irányelvről tudnak, az többnyire sajtóértesülés, rémhír, vélelem. A kamarai felmérést ezért más forrásokból vett adatokkal is ki kellett egészíteni, például a szabadalmi statisztikai adataival. Nagyjából 1984 óta beszélhetünk számítógéppel megvalósított találmányokról, azóta mintegy 1400 ilyen tárgyú bejelentést tettek az MSZH-nál. Ezek közül 450 bejelentésre adott szabadalmat a hivatal, közülük idén januárban csupán 120 volt érvényben. Érdekes adat az is, hogy tavaly a számítógéppel megvalósított találmányokra vonatkozó bejelentések közül a legtöbb magyar bejelentőtől származott. Nem csak külföldi nagyvállalatok tartanak tehát igényt ilyen témájú szabadalmakra.
– A hazai kkv-k egy része a szabadalmaztatási folyamat bonyolultsága és költségessége miatt vélekedik úgy, hogy számára hátrányt jelenthet a direktíva.
– Európában valóban elég drága dolog szabadalmat szerezni és fenntartani. Egyes becslések szerint ez 20-30 ezer euró közötti költséggel is járhat. Mindazonáltal ezek a költségek körülbelül húsz év alatt jelentkeznek. Magyarországon, ha a bejelentő esetleg semmiféle kedvezményt nem élvez, a teljes szabadalmi eljárás akkor is lefolytatható mintegy százezer forintért. Kedvezményekkel ez az összeg sokkal alacsonyabb is lehet. Hozzá kell tenni: a szabadalmi eljárás díjai többnyire jelentéktelen részét képezik a kutatás-fejlesztési költségeknek.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség