Miután bebizonyosodott, hogy a cseh politikai küzdőtéren hiánycikk egy vonzó baloldali program, a Cseh Szociáldemokrata Párt a jobboldal érveinek kisajátításával, a középutas választók megnyerésével szeretné semlegesíteni az ODS fölényét. A kommunisták pedig szívesen „begyűjtenék” a szociáldemokrata politikában csalódott baloldali választókat, véli Mirek Topolánek, az ODS régi-új elnöke. Szerinte a szociáldemokraták és a kommunisták „nyitása” a politikai színtér közepén elhelyezkedők irányába valójában identitásgondokkal küszködő pártok elkeseredett kísérlete a fennmaradásra.
Egyre nagyobb a feszültség a Gross-kabinet és Václav Klaus köztársasági elnök között. Az államfő a Právo című napilapnak nyilatkozva élesen bírálta a kormánykoalíció munkáját. A miniszterelnöknek Klaus azt üzente, ha szándékában állna kisebbségi kormány felállítása, ezt ő nem fogja támogatni. Kifejtette: kizárólag parlamenti többséggel rendelkező kormány lenne számára elfogadható. Úgy látja, a kormányból hiányzik a problémák kezeléséhez szükséges koncepció-készség. Ez a kormány Klaus szerint csak „toldoz-foldoz”, képtelen megbirkózni az ország alapvető problémáival. Megoldatlanok az egészségügy, az államháztartás és a nyugdíjrendszer gondjai…
A kormány címére intézett bírálatokkal egyidejűleg tették közzé az ODS külpolitikai célkitűzéseit tartalmazó dokumentumot. Ebben az ODS az uniós alkotmányszerződés elutasítására szólítja fel a cseheket, mert szerinte ez az alkotmány a kisebb országok rovására növeli a nagyobb államok súlyát. Ismert, az EU-alkotmányt elfogadhatatlannak tekinti a cseh államfő is. A külpolitikai dokumentum szerzője, Jan Zahradil, az ODS árnyék-külügyminisztere, euroképviselő kilátásba helyezte, hogy pártja győzelme után átfogóan csökkenti a külügyi állományt, és a brüsszeli agendát a szaktárcákra bízná. Zahradil megszüntetne több nagykövetséget, főként azokban az államokban, amelyek nem tartoznak Csehország kiemelt érdekszférájába.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség