Aligha ünnepelhetné méltóbban egy könyvkiadó ötvenéves évfordulóját, mint névadója, Mátyás király híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana „egyszervolt gazdagságára” emlékezve – a legszebb és legjellegzetesebb kódexlapokkal, magyar és olasz szakemberek tanulmányaival. Ez a gyűjtemény, amint Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója írja az előszóban: „a magyar történelem ritka csillagóráinak egyikében jött létre. Abban a különleges konstellációban, amikor az ország – legalábbis a királyi udvar – kultúrájában egy rövid időre az európai művészet élén járó olasz quattrocentóval tartott lépést. Amikor a firenzei Mediciek aggodalmasan figyelték, hogyan halmozza el a magyar uralkodó megrendeléseivel azokat a könyvfestő műhelyeket, amelyekkel maguk is dolgoztattak volna.”
A most kiadott gyönyörű kiállítású kötet alapjául a 2002-ben Modenában megrendezett corvinakiállítás katalógusa szolgált. A kiadó célja az volt, hogy az OSZK-val karöltve áttekintést adjon a corvinakutatás történetéről, és felvillantsa legújabb eredményeit. E. Kovács Péter Hunyadi Mátyás portréját rajzolja meg a nyitótanulmányban, igazi reneszánsz fejedelemnek – a szó Machiavelli-féle értelmében – láttatva az uralkodót, „európai elképzelésekkel, de kelet-európai lehetőségekkel”. A könyvtár történetével több tanulmány foglalkozik. Mikó Árpád arra hívja fel a figyelmet, hogy a Bibliotheca Corviniana „elválaszthatatlan volt a Budán működő reprezentációs gépezettől, amely egyfelől Mátyás, másfelől természetes fia, Corvin János, a törvényes utód híján kijelölt trónörökös legitimációs gondjait lett volna hivatva enyhíteni”. Madas Edit a corvinák újkori történetét tekinti át, Monok István kritikai vizsgálat tárgyává teszi a könyvtár kora újkori történetével foglalkozó szakirodalmat. Ernesto Milano az olasz könyvtárakban őrzött corvinákat ismerteti, Angeli Dillon Bussi a Mátyásnak dolgozó kiváló miniátorok és miniatúraműhelyek munkáját elemzi, Paola di Petro Lombardi Mátyás emblémáinak megfejtésére vállalkozik. Wehli Tünde új kutatásainak tükrében mutatja be, melyek készülhettek a világ különböző könyvtáraiban fellelhető remekművek közül Mátyás budai udvarában. S hogy annak idején nemcsak a könyv volt remekmű, hanem kötése is, arról Rozsondai Marianne tanulmánya tanúskodik.
A kiadvány könyvművészeti remek, amely méltóképpen idézi fel az egykori könyvtárat és a rendkívüli munkatársakkal büszkélkedő, róla elnevezett kiadót, amelynek első igazgatója Cserépfalvy Imre volt.
(A holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéből. Szerk.: Monok István. Corvina Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2004. Ára: 9900 forint)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
