Érezhetően nem számolt a magyar Külügyminisztérium még a második forduló után sem Viktor Juscsenko győzelmével, és egy lapunk birtokába került, 2004. november 23-án kelt belső feljegyzés szerint egyenesen azt a forgatókönyvet látta a magyar és megítélése szerint az uniós érdekekkel összhangban álló érdeknek, ha a választási eredmények némi korrekciójával megszülető eredmények értelmében Viktor Janukovics lenne az elnök. Mint az Európai Unió ukrán elnökválasztásokról kialakított álláspontja kapcsán született, Udvardi Iván politikai igazgató által jóváhagyott és az egész külügyi vezetés számára készült feljegyzés megállapítja, ebben az esetben a tömegmegmozdulások befejeződnének, egyfajta megegyezés jönne létre a hatalom és az ellenzék között, amelynek egyik útja lehet a parlamentben megrekedt politikai reformfolyamat végigvitele. Ez az álláspont tükröződött már korábban is a Janukovicshoz kötődő kárpátaljai képviselő, az itthon nemzetbiztonsági kockázatként értékelt Gajdos István kritikátlan támogatásában. Mindezek fényében érthető az is, hogy a magyar Külügyminisztérium az európai uniós tagországokkal vagy éppen a két forduló között Kijevbe látogató Orbán Viktorral ellentétben miért volt oly visszafogott az ukrajnai események értékelésében.
*
A külügyminisztérium európai politikai együttműködési főosztálya által jegyzett, az ukrán választások második fordulója után készült helyzetértékelés abból indul ki, hogy a választásokon nyilvánvalóan jelentős csalások történtek, az EU az EBESZ előzetes jelentése alapján erőteljesen megkérdőjelezte a várható eredmény legitimitását, és a Juscsenkót támogató erők tömegmegmozdulásokat tartanak. Négy forgatókönyvet vázol, amelyekből aztán a fent említett bekövetkezését látja valószínűnek, kiegészítve azzal, hogy ez a csalás nyilvánvaló elismerésére épülő verzió megvalósulása áll összhangban a magyar és az uniós érdekekkel. Csak elvben tartották elképzelhetőnek a hatalom erőszakos megdöntését, elvetették a grúziai forgatókönyvet, és kicsi valószínűséget adtak annak, hogy Kucsma érvényteleníti az eredményeket, és új választásokat ír ki.
A feljegyzés készítői úgy vélik, az EU-nak a további lépések meghatározásakor egyebek mellett számot kell vetnie azzal, hogy meddig megy el a választási eredmények megkérdőjelezésében. Felhívják a figyelmet arra is, ha az EU mindenáron elnöki mandátumhoz kívánja juttatni Juscsenkót, az feltételezi az eddigi Ukrajna-politika felülvizsgálatát és azt, hogy számolnak Oroszország ellenérdekeltségével. A követendő magyar álláspontra javaslatot téve a szerzők az életképes kompromisszum támogatására hívják fel a figyelmet, hiszen, mint fogalmaznak, Magyarországnak semmiképpen nem érdeke a tömegmozgalmak eszkalálódása. Azt is kiemelik, hogy az EU-nak hosszú távra kell kapcsolatát Ukrajnával alakítania. Ezért a választások eredményétől függetlenül fenn kell tartani és el kell mélyíteni az EU és Ukrajna együttműködését és partnerségét.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
