Szlovénia új kihívásai

Szlovéniában a minap alakult meg az új kabinet, jelentősége azonban sokkal nagyobb lehet egy közönséges kormányváltásénál. A jobbközép pártok győzelme ugyanis a parlamenti választásokon több mint egy évtizedes liberális kormányzásnak vetett véget, amelynek ideje alatt olyan sorsfordító események történtek, mint a független szlovén állam megalakulása, a gazdasági szerkezetátalakítás megkezdése, az euroatlanti integráció. A választók nem is Janez Drnovsektől vonták meg bizalmukat, hiszen közvélemény-kutatások szerint változatlanul a második legnépszerűbb politikus, hanem pártjától, amelyben a „nagy ember” visszavonulása után úgy tűnik, nem maradt alkalmas vezető. A most kormányra került koalíció meghatározó erejével, a Szlovén Demokrata Párttal (SDS) és elnökével, Janez Jansa kormányfővel éppen fordított a helyzet. Míg pártja első helyen áll a népszerűségi listán, ő egyelőre még „dobogóra” sem került.
Kihívás pedig akad bőven. Az 1991-ben létrejött független szlovén állam ugyan elérte két legnagyobb külpolitikai célkitűzését, a NATO- és az EU-tagságot, ezeknek a lépéseknek a következményeivel azonban még csak ezután fog szembesülni. Ilyen például a katonai költségvetés megnövekedése, a szlovén gazdaság nyitottabbá válása a külföldi tőke, áruk számára, amit eddig a gazdaságpolitika alakítóinak bölcsessége és a decentralizált privatizáció miatt elkerült. A szlovén ipar termékeinek több mint felét az EU-ba exportálja, ezzel együtt igen fontos számára a jugoszláv utódállamok jelentette piac. Az ezen országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások felbontása azonban jelentősen megdrágította termékeit. Vajon lesz-e elég ereje a jobboldalnak, hogy megküzdjön a privatizáción felhízott menedzserkapitalizmussal, és megfékezze Szlovénia iparának felszámolását? Ha állja a szavát, s az állami tulajdon (ami Szlovéniában még mindig körülbelül 50 százalék) további eladásából támogatja a fajlagosan több munkaerőt foglalkoztató kis- és közepes vállalatokat, azzal gyengíti a társadalombiztosítási és nyugdíjalapot. Vajon sikerül-e beláttatnia e lépés jogosságát a lakossággal, akik közül egy nyugdíjasra másfél kereső jut? A szlovén társadalom jelentős része az iraki háború és Bush politikája ellen foglalt állást. Elfogadja-e majd Jansa és külügyminisztere, Dimitrij Rupel Amerika-barát külpolitikáját? Azt, hogy mit kellene tenni, az új szlovén kormány már kifejtette, most bebizonyíthatja, azt is tudja-e, hogyan.