Az országos tiszti főorvos vizsgálatot indított tegnap annak kiderítésére, hogy van-e összefüggés a hegyeshalmi daganatos megbetegedések és a csernobili katasztrófa között. Bár a Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet nem talált egészségkárosító sugárzást a helyi vasútállomáson, az ÁNTSZ megnyugtató válaszokat akar adni a lakók kérdéseire.
Miként megírtuk, a Kisalföld című napilap cikksorozata és a környékbeliek aggodalma miatt végzett méréseket múlt pénteken a katasztrófavédelem és a sugárbiológiai intézet a hegyeshalmi vasútállomáson. A pályaudvar félreeső részén 1986-ban, háromszoros bért ajánlva, önkéntesekkel mosatták le az Ukrajnából érkezett tehervagonokat. A MÁV vezetői tudhatták, hogy a munka veszélyes, de egy-egy pár gumicsizmán kívül mégsem adtak más védőfelszerelést az öt jelentkezőnek. Közülük ma már egy sem él, sőt már az a mozdonyvezető is meghalt, aki a kocsikat vontatta – írta a lap.
Habár a szakemberek mérései és a talajvizsgálat sem mutatott ki egészségkárosító sugárzást, a határváros egyik háziorvosa mégis figyelmeztette az ÁNTSZ-t az egyre gyakoribb rákos megbetegedésekre. Ezért az országos tiszti főorvos vizsgálatot rendelt el – tájékoztatta lapunkat Ritoók Emese, a tisztiorvosi szolgálat szóvivője. A Győr-Moson-Sopron Megyei ÁNTSZ és az onkológiai szakfelügyelő a rendelkezésre álló adatbázis segítségével azt elemzi, hogy 1986-tól napjainkig hányan, illetve milyen daganatos betegség miatt hunytak el Hegyeshalomban. Ha bebizonyosodik, hogy a csernobili katasztrófa idején itt áthaladó vagonok sugárzása okozta a rossz statisztikákat, akkor a szolgálat megteszi a szükséges lépéseket – mondta a szóvivő. Hozzátette azonban, hogy nekik csak a megelőzés lehet a céljuk, visszamenőleges intézkedési jog híján nem kutathatják a felelősöket.
Akik 1986-ban a vagonokat fertőtlenítették, azok többsége nem volt MÁV-alkalmazott – közölte a Magyar Nemzettel Kavalácz Imre, a vasúttársaság szóvivője. Annak idején az állambiztonsági szervek végeztették el a mentesítést. Ráadásul a 18 évvel ezelőtti sugárzás az ország nyugati felét érintette, nem a vasúti sínek mentén haladt. Mivel a sugárbiológiai intézet december 2-i felmérése jóval az egészségügyi határ alatti értéket mutatott, nincs szükség semmilyen intézkedésre – fűzte hozzá Kavalácz.
Elkésett az elemzés. Véleményem szerint ma már nem állapítható meg pontosan a talajt akkoriban szennyező izotópok természete, a szennyeződés mértéke, valamint az emelkedett ionizáló sugárzás időtartama sem – válaszolta lapunknak Mózsa Szabolcs, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikájának docense arra a kérdésünkre, hogy ennyi év távlatából kideríthető-e az összefüggés a halálesetek és a vágányokon történt munkák között.
