Folyamatosan nyomás alatt tartja a Gyurcsány-kormány a jegybankot és a nemzeti fizetőeszközt. Az erős forintot kifogásoló miniszteri nyilatkozatok mellett tegnap is folytatódott a forint látványos mélyrepülése, a magyar valuta a hét eleji 244 forintos euróárfolyamról 248,50 forintig gyengült tegnap estére. A miniszterelnök által ezen a héten többször fojtogatóan erősnek nevezett forint gyengülésének első vesztesei a devizahitellel rendelkező vállalatok és háztartások lesznek, mivel a törlesztőrészletük a gyengüléssel arányosan jelentősen megemelkedhet.
– Rossz pályán halad a magyar gazdaság, s ez a helyzet a növekedés ellenére sem tartható fenn – értékelte a gazdaság jelenlegi helyzetét Járai Zsigmond jegybankelnök, aki szerint hamarosan két nagy belső sokkot is átélhet az ország: egy gyorsabb ütemű kamatcsökkentést követően a rövid lejáratú tőkének az országból való kivonását és az euró 2010-nél későbbi bevezetését.
*
Az árfolyam gyengülése és a kamatszint emelkedése 15-20 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is eredményezhet, ami a vállalatok és a devizában eladósodott lakosság fizetési nehézségeit vonhatja maga után – figyelmeztetett a forintgyengüléssel kapcsolatban Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki Lengyelország példáját idézte, ahol a zloty leértékelődése következtében tömegesen váltak fizetésképtelenné a cégek.
Az alelnök hangsúlyozta: a magyarországi vállalatok hiteleinek 60-62 százaléka, a lakosság hiteleinek pedig tíz százaléka már devizaalapú, ami jelentős kockázati tényezőt rejt magában az egész bankrendszer számára. Például: ha egy adósnak egy kétszáz eurós törlesztőrészlet kifizetéséhez eurót kell vásárolnia, akkor 236 forintos euróárfolyam esetén 47 200 forintot, míg 246 forintos euró esetén 49 200 forintot kell fizetnie – derül ki a PSZÁF devizahitelezésre vonatkozó közleményéből. A kormány által kedvezőbbnek tartott 260 forintos árfolyamon ez a törlesztőrészlet már 52 ezer forintra ugrana.
A legfrissebb jegybanki adatok szerint 2000 elején a tartozások még csak fél százalékát kitevő devizahitelek mára elérték az öt- százalékos részesedést.
Ártalmas a kormányzati bírálat
Dwyfor Envans, a Bank of America térségi elemzője a portfolio.hu gazdasági portálnak nyilatkozva a forintgyengülésről elmondta: a monetáris tanács körüli viták, illetve a kormány már lassan mindennapossá váló kritikái az árfolyam-politikáról és a forint túlzott erősségéről feszült belpolitikai helyzetet teremtettek, amelyek nem kedveznek feltétlenül a forint erősödésének. Emellett a pénzügyminiszter esetleges menesztéséről elterjedt híresztelések arra ösztönözhették a befektetőket, hogy ismét gondolkodjanak el a magyar költségvetés helyzetéről, különösen annak tükrében, hogy Draskovics esetleges „feláldozása” és a 2006-os választások közeledte nem sok kedvezőt sejtet a pénzügyi fegyelem terén. Christian Vincens, a Danske Bank szakértője úgy véli, Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia egyaránt veszítenek kissé gazdasági növekedési lendületükből: a héten megjelent növekedési adatok relatív gyengének tekinthetők, a befektetők ezért kisebb profitrealizálások mellett dönthetnek. Vincens szerint a kormány és az MNB között újból kiújuló ellentétek, valamint a jegybankra nehezedő folyamatos kormányoldali kritika sem nevezhetők kedvezőnek.
