Magánmitológiák kora
– Mióta ismeri az emberiség az ötágú csillagot mint jelképet?
Jankovics Marcell: Ó-Egyiptomban már általánosan használják, ötágú csillaggal jelzik a túlvilágot. A közép-amerikai indiánok a Vénusz csillagot jelképezik vele. Az európai szimbolikában többnyire nyolcágú a Vénusz csillag, az ötágú csillag általánosságban mégis elsősorban a Vénuszhoz köthető. A pitagoreus felfogás szerint az öt, illetve jelképként az ötágú csillag a teljességet, a tökéletességet, a boldogságot, a kétágú nő és a háromágú férfi egyesülését fejezi ki. A reneszánsz idején Fibonacci az ókori görögök nyomán újra felfedezi az aranymetszést, vagyis a tökéletességet kifejező geometriai arányt. A hagyományos csillagászatban az aranymetszés mint számsor a napévek és a Vénusz-évek arányaiban is megmutatkozik.
– Aki kevésbé tájékozott, inkább Mars hadistenhez, mint a szerelemistennőhöz, Vénuszhoz kötné a vörös csillagot. Bár tudjuk, az ölni és az ölelni, vagyis Vénusz és Mars az emberiség történetében mindenkor egymásba játszik.
– Marsnak is van itt szerepe, de Vénusz a hagyományban – bármilyen meglepő – nemcsak a szerelem, hanem a háború istennője is. A közép-amerikai indiánok az ő nevében indították szörnyűséges virágháborúikat, hogy emberáldozataikhoz foglyokat szerezzenek. A szerelem-istennői és a háború-istennői szerepkör a görögöknél megoszlik Aphrodité és Athéné között, de például Istar istennő mindkettőt képviseli.
– Mit jelent az ötágú csillag mint geometriai jel?
– Salamon király korában a királyi pecséteken ötágú csillag látható. Ezzel a jellel jelölnek meg mindent, ami a király tulajdona, és amihez ezért becsületes ember nem nyúlhat. A hiedelemrendszerekben bajelhárító, védő geometriai jelként szerepel az ötágú csillag, negatív aspektusában, fordítottan felrajzolva viszont bajt, rontást hozó boszorkánycsillag, libaláb. A lefelé fordított kereszt mellett a lefelé fordított ötágú csillag sátánisták által használt jelkép. Leonardo da Vinci körbe és négyszögbe rajzolja a tökéletes arányúnak tartott, „ötágú” emberi testet.
– A kereszténység milyen jelentéstartalmakkal ismeri az ötágú csillagot?
– Vénusz örökébe a kereszténység idején Mária lép, aki magában hordozza, megszüli Jézust, a tökéletest. Mária személyét az erdő, mező többnyire ötszirmú virágaival is össze szokás kapcsolni. A megszülető Jézust is ábrázolják ötágú csillaggal, amely azonban sugaras, vagy lefelé mutató csóvája van. Az ötös szám és az ötágú csillag a keresztény szimbolikában Jézus öt szent sebére utal.
– Néhány ezer évet már utaztunk az ötágú csillaggal az emberiség történetében, de mintha még mindig fényévekre lennénk a munkásmozgalmi szimbólumtól.
– Széles körű mozgalmi jelentést az ötágú csillag azután kap, hogy egyesül valamikor a XIX. század második felében a francia forradalomban használt vörös színnel. És itt szeretnék visszatérni a szín, a forma Marshoz köthető jelentésére. A Vénusz fehér csillag, de vörössel is ábrázolják. A Mars viszont vörös bolygó, Toroczkai Wigand Ede néprajzi gyűjtése szerint vérszemű csillagnak, hadakozó csillagnak mondták. Csillagpárja az Antaresz, amely mint az ég négy legfényesebb csillagának egyike – vörös színnel jelzett csillag –, szerepel az apokalipszis lovasai között: vörös lovon, karddal a kezében ábrázolták. A hagyomány pusztító, negatív csillagnak tekinti. Ő a mesékben a hősökkel szemben álló egyik ellenfél, az álnok vörös vitéz, aki megöli a hőst. Ahogyan a mesehőssel szemben a vörös vitéz áll, úgy állnak például a sakkban a fehérekkel szemben a fekete vagy vörös színű bábuk. A hagyományos uralkodóházak, például a Bourbonok színe is fehér, és azok a társadalmi erők, amelyek velük szembefordulnak, kénytelenek a negatív színt, a vöröset felvenni. Amíg ez a folyamat a történelemben egyértelmű volt, lehetett is vállalni. Ady Endre A Hadak Útja című költeménye, amelyben megjósolja a vörös szín alatt harcolók győzelmét, jövőbe látó vers. Kérdés, hogy a mára nyilvánvalóan megváltozott helyzetben meddig lehet vállalni a vörös színt és a hozzá kapcsolódó identitást, attitűdöt.
– Nekem úgy tűnik, a modern kori, például a munkásmozgalmi jelképválasztás szempontjai sokkal felszínesebbek, ezek a szimbólumok sokkal kevésbé fejezik ki az ember transzcendens lényét, mint az a hagyományban volt. Az ötágú vörös csillagban az öt földrészre utalást is kevesebbnek érzem jelentéstanilag, mint amikor Közép-Amerikában Vénusz csillagnak tekintették.
– Delhiben láttam egy nagymogul sírját, ahol a sírkamra mellett két szvasztika és két Dávid-csillag állt. Ebből látszik, hova gyötörték le mára az ősi szimbólumokat. Az annak idején lakott, felfedezett kontinensek jelképi ábrázolása egyébként már a középkorban ismert volt. A háromkirályok alakja például a három ismert földrészt jelentette. Az ötágú vörös csillag és a szvasztika, amely utóbbi számos kultúrában napszimbólumként szerepel, az újabb korban történelmi és nem örök jelképekként mentek be a köztudatba. Ma sokan fontosabbnak érzik a történelmet, mint a természet örök körforgását. Pedig az baj, ha a történelem és a jelképek elszakadnak ősi lényegünktől, attól, ahogy az ember évezredeken át megélte, megünnepelte a természet örök körforgását. Ugyanakkor gazdag ősi jelentéstartalma, tökéletessége okán mindkettő kiirthatatlan jelkép. A magyar népművészetben, például tányérok közepén ott a „lelágyított” szvasztika, a forgó rózsa. A betlehemi csillag pedig a magyar néphagyományban is ötágú. A felszínesedés, kiüresedés abból fakad, hogy a médiából olyan képek áradnak, amelyeknek nincs közük az emberben meglévő potenciális rendhez. Magánmitológiákat látunk, amelyeket jelentős művészek próbálnak olykor ránk erőltetni. Akiknek pedig ebben a dologban lépniük kellene, nem teszik.
A nap helyén
– Néha meghökkenve látjuk, hogy a Magyarországon betiltott ötágú vörös csillag ott díszeleg a Heineken sör címkéjén, divatos nyugati tornacipőkön, számítógép-alkatrészeken. Gondolom, ezekben az esetekben nem önkényuralmi jelképpel van dolgunk.
Pandula Attila: Az ötágú csillag és az ötágú vörös csillag akkor sem kisajátítható, ha a huszadik században elsősorban a radikális baloldali erők jelképeként és a Szovjetunió egyik jellemző felségjeleként ismerte meg a világ. Például a napóleoni korszakban a nápoly–szicíliai kettős királyság egyik kitüntetésén is ott díszeleg az ötágú vörös csillag. Meglepően hasonlít a szocialista korszak egyik-másik kitüntetésére, pedig ezt a kis királyságot nem jellemezte a radikalizmus. Ötágú ezüstcsillagokat az amerikai zászlón is látunk. Az ötágú csillag a szabadkőművesek által, majd a napóleoni időkben, sőt aranyszínben még a hitleri Németország rangjelzésein is alkalmazott jelkép.
– Munkásmozgalmi és radikális forradalmi jelképként mit jelent a vörös szín?
– A vörös mint a vér színe eredetileg hadi szín volt. Vörös színű volt például Attila zászlaja a Képes Krónika szerint, a magyarok a törökök ellen is vörös zászlóval indultak harcba. Európában a radikális forradalmi erők színeként a francia forradalom idején vált ismeretessé zászlón, kokárdán, süvegen, jakobinussipkán. Találkozunk vele az 1830-as és az 1848-as forradalmakban is, a párizsi kommün idején, és a szociáldemokraták is általánosan használják. Magyarországon például az 1830–31-es koleralázadás idején is vesznek el a parasztoktól vörös zászlót, sőt 1848-ban akad olyan radikális forradalmi csoport, amelynek szintén vörös a zászlaja.
– Mikortól és milyen jelentéssel használták az ötágú vörös csillagot a politikai pártok és a radikális forradalmi erők?
– A XIX. század munkásmozgalmaiban leginkább a kettős kéz az általánosan használt jelkép. A sugárzó csillag, ha előfordul is, inkább háttérfunkciót tölt be. Általában a jövőt jelképezi, és a nap helyén ábrázolják.
– Miképpen vált szovjet felségjellé és általánosan használt baloldali, kommunista jelképpé?
– A győztes bolsevik forradalom idején döntően vetődött fel, hogy a cári jelképekkel saját jelképeket kell szembeállítani. Az előzmények között említhető, hogy a dekabristáknál már megjelent a csillagkultusz és -ábrázolás. Tőlük vették át az ötágú csillagot, amelyet 1918. április 19-től a Vörös Hadsereg és a szovjethatalom hivatalosan is használ. Az első időkben textilből varrják föl a sapkákra, ruhákra. Rákerül a hadi járművekre és minden elképzelhető tárgyra. Az akkori értelmezésben általános munkásmozgalmi jelképként kifejezi az öt világrész dolgozóinak testvériségét, a baloldali erők hatalomra jutását és azt, hogy aki ezt a jelet viseli, az testvér, elvtárs, nem ellenség. A vörös csillag a bolsevik állam megalakulásakor, 1924-ben kerül be a szovjet címerbe, s később, 1937-ben, az új alkotmány elfogadása idején Sztálin is megtartja. A tagköztársaságok címereiben is szerepel – többnyire hagyományos helyi jelképeikkel párhuzamosan. 1918–19 körül szovjet és egyéb mintára, hasonló rajzolattal és jelentéstartalommal a legtöbb kommunista párt is használni kezdi.
– Mikor bukkan fel ilyen módon Magyarországon a vörös csillag?
– 1918 végétől már használja a kommunista párt és szimpatizánsai, a Tanácsköztársaság idején állami jelkép is. Az illegális utódpártok fejlécein, plakátjain hangsúlyosan szerepel a két világháború között. 1949-ben pedig alapmotívumként kerül be a Rákosi-címerbe, amely a szovjet tagköztársaságok rosszabb fajta címereire hasonlít. Ebben az időszakban mindenre rákerül azon az alapon, hogy „abból nem lehet baj”.
– A magyar szociáldemokraták is ezt a jelképet használták?
– Nem. Az ő jelképük a vörös kalapácsos ember volt. Egyébként nem csak az ötágú csillag olyan jelkép, amely a huszadik században általánosan megismertnél sokkal mélyebb és többrétű jelentéstartalommal bír. A modern kori lengyel katonai szimbolikában és a finn nemzeti szimbolikában kiemelten is szerepel például a szvasztika.
