Visszaesett a kisebbségi jogszabályozás ügye a négypárti egyeztetések szintjére – nő a feszültség a kérdés körül. Pedig a parlament tavaszi ülésszakán elkezdődött, igaz, nyomban a vezérszónokok felszólalása után meg is szakadt a kisebbségek jogállásáról, illetve a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A pártok akkor közös akarattal vetették le e témát a napirendről, arra hivatkozva, jó lenne, ha a hazai kisebbségek ügye nem keveredne az európai parlamenti választás kampánytémái közé. Árulkodó tény, hogy csaknem fél éve megtörtént az EP-választás, de a téma nem került újra tárgysorozatba.
A megmaradt zavaró tényezők egyike vitathatatlanul a kisebbségi választói névjegyzék – közkeletű nevén: regisztráció – tervének kedvezőtlen megítélése. Az „etnobiznisz” visszaszorítására kitalált névjegyzék gondolatát először minden kisebbség elutasította. Aztán a nagyobb lélekszámúak (cigányok, németek, szlovákok és horvátok) országos önkormányzatai mégiscsak elfogadták, hogy annak, aki választó és/vagy választható akar lenni, nyilatkozatot kell tennie nemzetiségi identitásáról egy bizottság előtt. De kérdéses, mennyire tükrözte a roma társadalom véleményét az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) minimális többséggel meghozott döntése a regisztráció elfogadására. Az OCÖ korábbi elnöke, Horváth Aladár, illetve a még korábbi vezető, Farkas Flórián lapunknak azt állítja, hogy a cigányok java része mindmáig ellenzi az „összeírást”. A kicsiny lélekszámú kisebbségek (románok, bolgárok stb.) is azt szeretnék, hogy részben vagy egészen más technika szűrje ki az álkisebbségi jelölteket.
A mostani, vádaskodásokkal tarkított állapot közvetlen előzménye, hogy októberben a nagyobb ellenzéki párt frakcióelnöksége bejelentette, három lényeges ellenvetése van a joganyagtervezettel szemben. A továbbiakban Bába Ivánnal, a Fidesz kisebbségi szakértőjével, a párt külügyi kabinetjének hivatalvezetőjével beszélgetünk a vitás kérdésekről. Például arról, miért nem látja már a Fidesz megfelelő módszernek a haszonleső álkisebbségiek kiszűrésére a regisztrációt. Bába Iván megjegyzi, már a tervezetcsomag beterjesztése előtt is jelezték fenntartásaikat. Később a Fidesz sok jelzést kapott arról, hogy a Kolompár Orbán vezette OCÖ álláspontja nem azonos a cigány társadalom többségének álláspontjával. Arról győződött meg a párt: a cigányok közösségi emlékezetében rossz élményeket idéz fel a terv, hogy mások mondják meg helyettük, romák-e vagy sem.
De korántsem csak a holokauszt – vagy más kisebbségeknél a kitelepítések – emléke itt a probléma, véli a Fidesz szakértője. Például a szabad identitásválasztás elvét csorbítja, hogy egy háromtagú bizottság felülbírálhatja az elé járuló állampolgár jognyilatkozatát – azt tudniillik, hogy az illető az adott nemzetiséghez, etnikumhoz tartozónak vallja magát. Ráadásul – amint arra Bába rávilágított –, amióta konszenzus született, hogy ne kelljen nyelvismerethez kötni bárki kisebbségi mivoltát (hiszen országunkban a cigányok 85, az örmények 90-95 százaléka nem beszéli már ősei nyelvét), azóta bajos volna olyan ismérveket találni, melyek objektív bizonyítékul szolgálnak a kérdésben.
Más gondja is van a Fidesznek a szóban forgó bizottsággal, jelesül az, hogy a bizottsági tagokat a hivatalban lévő országos kisebbségi önkormányzat delegálja. Vagyis egy választott testület a következő ciklusra saját bizottságán keresztül elvileg kijelölheti saját választói bázisát. Más szóval, a nyeregben lévők válogathatnak, némelyeket akár ki is ejthetnek a lehetséges szavazók közül.
A szakember érvelésével szembeállítható az a gyakori vélemény, hogy a regisztrációnál akkor sincs megfelelőbb technika az „etnobiznisz” meggátolására. Bába Iván szerint azonban van megbízható alternatíva, a jelöltek igenis kerüljenek nyilvántartásba. Vagyis előzetesen, írásban nyilatkozzanak, ismerik-e az adott nemzetiség nyelvét, történelmét, kultúráját. Ez váljék hozzáférhetővé minden lehetséges választó számára. A választásra jogosultaknak viszont csak közvetlenül a szavazócédula átvételekor kelljen megvallaniuk saját identitásukat, anélkül, hogy ezt felülbírálhatná valaki, illetve hogy ez egy lista részét képezné.
A kisebbségi törvény új tervezetében szerepel a középszintű kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a terve is. Némely kisebbség, például a németek azért üdvözölnék a megyei önkormányzatok megteremtését, mert középiskoláikra, közgyűjteményeikre gondolnak. Ezek fenntartása végső soron megyei feladat, így e nemzetiségi intézmények sorsának megfelelő alakulásáért a megyei szintű kisebbségi önkormányzatok tudnának lobbizni. Bába Iván viszont úgy vélekedik, nincs olyan probléma, amelyet az önkormányzatiság helyi, illetve országos szintjén ne lehetne megoldani. Szerinte a középszint kialakítása és működtetése sok pénzt igényelne, amelyek, ha már rendelkezésre állnak, inkább programokra fordítandók.
Az, hogy ki lehessen választó és választható, nem csak a névjegyzék miatt vitás. A tervezet választójogot adna annak az európai uniós állampolgárnak is, aki életvitelszerűen olyan magyarországi településen él, ahol megtalálható az övével azonos nemzetiség, mint hazai kisebbség. Eszerint például egy hazánkban letelepedett osztrák vállalkozó jelöltethetné magát a helyi német kisebbségi önkormányzatba. Felmerül a kérdés, hogy mire hivatkozva ellenzi a választójog ilyen kiterjesztését Fidesz, ha az itt élő uniós állampolgárok, csatlakozásunk óta a települési önkormányzatokba is bekerülhetnek? Bába Iván a választ így foglalja össze: Magyarországon az minősülhet kisebbséginek, aki magyar állampolgár, de nem a magyar többséghez tartozik. A német kisebbség érvelésére, amely szerint ők azt szeretnék, ha az állampolgárság Európában minél kevésbé választaná el az azonos nemzethez tartozókat, a Fidesz szakértője azt mondja, szociológiai értelemben képtelenség, hogy az is kisebbségi lehessen egy országban, aki nem tartozik az állampolgárok „halmazába”…
Mi lesz, ha nem születik megegyezés, hiszen több kisebbség vezetője, például Heinek Ottó német, illetve Kolompár Orbán cigány önkormányzati vezető már most is a pártok, közöttük pedig főleg a Fidesz felelősségét hangsúlyozzák, ráadásul az MSZP ugyanilyen érvek mentén vezet támadásokat a parlamentben? (Igaz, a szocialisták cigánytagozatának elnöke, Csík Tamás – saját pártja álláspontjával szemben – ellenzi a regisztrációt, sőt elveti az egész kisebbségi önkormányzati rendszert.) Bába Iván szerint csak műdrámaként értelmezhető, hogy némelyek 2004 őszén azzal riogatnak, végveszélybe került a 2006 őszi kisebbségi önkormányzati választás, s ezzel az önkormányzatiság jövője. Szerinte a nyomásgyakorlási kísérletek rövidesen alábbhagynak, a pártok, a kisebbségek és a kormány legkésőbb januárra megegyezhetnek a joganyag fő pontjaiban. A Fidesz teljességgel a kisebbségi önkormányzati rendszer megőrzésének és továbbfejlesztésének a híve.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
