Nemcsak Hegyeshalomban, hanem Záhony környékén is vizsgálódnak az ÁNTSZ munkatársai. Azt elemzik, hogy okozhatta-e a daganatos megbetegedések szaporodását a csernobili erőműrobbanás után a volt Szovjetunióból Ausztriába tartó vonatok radioaktív sugárzása. Miként lapunk is beszámolt róla, a hegyeshalomi vasútállomáson épp egy hete mértek a normál háttérsugárzásnál csaknem kétszer nagyobb értéket, ott, ahol 1986-ban önkéntesek mosták le az ukrán vagonokat. Hegyeshalomi háziorvosok pedig a környéken előforduló daganatos betegségek gyakoriságáról számoltak be az ÁNTSZ illetékeseinek.
– Már ismerjük a Központi Statisztikai Hivatal adatait a Záhonyban, Zsurkon, Tiszaszentmártonban és Győröcskén 1986 és 2002 között rákban elhunytakról – tájékoztatta lapunkat Kósa Zsigmond, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tiszti főorvos. A daganatos halandóság ezen a környéken, ebben az időszakban az országos átlag alatti. Az említett településeken voltak abban az időben a vasúti átrakóhelyek, illetve tengelycseréket is végeztek. A MÁV-tól kapott információk szerint itt nem mostak vagonokat a katasztrófa után – tette hozzá a tiszti főorvos. Elmondta: még néhány napba telik, míg a debreceni sugár-egészségügyi intézettől megkapják a csaknem húsz év háttérsugárzási adatait. A főorvos megjegyezte: bár csernobil katasztrófa után valóban megnőtt a káros sugárzás, a volt Szovjetunióban eltitkolt kísérleti atomrobbantások a csernobili szennyezettségnek akár többszörösét is okozhatták.
Jód és cézium. Atombalesetnél a környezetbe került sugárzó izotópok közül a jód 131 és a cézium 137 egészségügyi hatásával kellett számolni. A jód aktivitása eleinte nagy, felezési ideje azonban csak 8 nap. A sugárzó jódot a szervezet beépítheti a pajzsmirigybe, ahol néhány éven belül rákot okozhat. A céziumnak kicsi az aktivitása, a felezési ideje viszont 30 év. Felhalmozódhat a májban, az emésztőrendszerben, illetve a női mellben, és 10–20 esztendő alatt szintén daganatot idézhet elő.
