Párizs attól tart, hogyha a tárgyalások már az első fél évben megindulnak, akkor azok befolyásolhatják az európai alkotmány ratifikálására várhatóan tavaszra kiírandó népszavazás eredményét. Az Európai Bizottság szerint mind Törökország, mind pedig Horvátország csatlakozása nyitott folyamat lesz, amelynek a kimenetele nem garantálható.
Durrao Barroso bizottsági elnök kijelentette, hogy mindig is Törökország csatlakozása mellett állt és reméli, hogy az Európai Tanács ülésére összegyűlt kormányfők meghozzák a „történelmi döntést”, amely, mint mondta, előnyös az uniónak és Törökországnak is.
*
Bulgária és Románia csatlakozásáról szólva az elnök kijelentette: bízik abban, hogy az Európai Tanács (ET) jóváhagyja a tárgyalási folyamat lezárását, és 2005 első felében aláírják a csatlakozási szerződést.
Horvátországra térve Barroso azt mondta, valószínűleg megállapodás születik a csatlakozási tárgyalások időpontjáról, és hozzátette, az unió bizottsága lényegesnek tartja azt, hogy Zágráb működjön együtt a hágai Nemzetközi Bírósággal.
A csúcstalálkozó előtt az Európai Néppárt tartott előkészítő megbeszélést Brüsszel mellett. A legfontosabb témákat az ukrán helyzet, a török és horvát csatlakozás, valamint – ahogyan Orbán Viktor, a Néppárt alelnöke fogalmazott – „annak farvizén” Románia jelentette. A Horvátországgal kapcsolatban a csúcson képviselendő álláspont kidolgozására a néppárti miniszterelnökök és küldöttek a Fidesz elnökét, koordinálásával pedig Silvio Berlusconi olasz kormányfőt bízták meg. Orbán Viktor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Horvátországgal szemben kettős mércét alkalmaznak, hiszen az ország jobban felkészült a belépésre, mint Románia, amellyel pedig már le is zárták a csatlakozási fejezeteket. Orbán hangot adott annak a véleményének, hogy hiba volt Romániával a környezetvédelmi fejezet lezárása. Hangsúlyozta azt is, hogy ennek ellenére Romániának nem szabad megépítenie a verespataki üzemet.
A brüsszeli eseményekkel párhuzamosan az Európai Parlament strasbourgi ülésén szintén nagyüzem volt. Most első ízben már 25 tagállamra fogadták el az unió jövő évi, 106,3 milliárd euró összegű költségvetését, amely a közösség bruttó nemzeti jövedelmének egy százaléka. A tegnapi ülésen a képviselők többsége igennel szavazott a Románia csatlakozásával foglalkozó, úgynevezett Moscovici-jelentésre is, amelyről Gál Kinga néppárti képviselő lapunknak azt mondta, hogy az „sokat keményedett az eredetihez képest”. A javaslat utal a magyar kisebbségek jogaira, az egyházi javak visszaadására és Verespatakra is, de a magyar néppártiak tartózkodtak a szavazástól, mert a jelentést még így sem találták elég szigorúnak.
„Ciánmentes” tiszai halászlékonzervekkel demonstrált a Fidesz két politikusa tegnap a Ferihegyi repülőtéren annak érdekében, hogy ne zárják le véglegesen a környezetvédelmi fejezetet Románia EU-csatlakozási tárgyalásain. Az ET ülésére utazó Gyurcsány Ferenc kormányfő besietett a váróba, s nem vette át Dobó Lászlótól és Medgyessy Balázstól az „ajándékot”.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség