A közlekedési hálózat fejlesztése EU-pénzből

A közlekedési rendszerek fejlesztéséhez az európai uniós támogatások csak 2007-ig biztosítottak – amennyiben az ország le tudja hívni ezeket a forrásokat. A 2007 utáni fejlesztések – amelyek nagyrészt a kohéziós alapokból valósulnának meg – attól függnek, hogy Brüsszelben milyen költségvetésről határoznak.

Az infrastruktúra területén hazánk jelenleg négyféle uniós forrást használhat fel különböző beruházásokhoz. Legfontosabbak a 2004. május 1-jétől kohéziós vagy felzárkózási alapoknak nevezett (korábban ISPA-ként ismert) források, amelyeknél a projektek költségeinek általában ötven, szélsőséges esetekben nyolcvanöt százalékát az EU biztosítja. Brüsszel – nem utolsósorban az eddigi tapasztalatokból okulva – főként a környezetbarát vasút fejlesztését tartja fontosnak, ennek megfelelően az újonnan csatlakozó államok a legtöbb pénzt a kohéziós alapokból a kötött pályás közlekedés fejlesztésére vehetik igénybe. Magyarország a kohéziós alapokból ezenkívül pályázhat – legalábbis 2007-ig biztosan – az M0-s sztráda keleti szakaszának fejlesztésére is.
A strukturális alapok szintén valamennyi csatlakozó országra vonatkoznak, hiszen egyik állam GDP-je sem éri el az EU-átlag 75 százalékát. Ebből a forrásból végzik Magyarországon például a kiemelt nemzetközi főutak felújítását, így a tranzitforgalomban igénybe vett, de nem autópályának minősülő utak 11,5 tonna tengelyterhelésre tehetők alkalmassá. Brüsszel eddig a 3-as és a 35-ös főutak felújításához járult hozzá.
A harmadik fontos támogatási alap a környezetvédelmi infrastrukturális operatív program: a rendelkezésre álló 180 millió eurót felerészt környezetvédelmi, felerészt pedig közlekedési projektekre lehet elkölteni. Ebből a pénzből négymilliárd forintot költenének a Budapest és Érd közötti elővárosi vasút fejlesztésére. A tizenöt EU-tag és a csatlakozó országok miniszterei által korábban meghatározott transz-európai közlekedési hálózatok (TEN) fejlesztésére évente 400-500 millió eurót használhatnak fel az államok. A TEN-programokból azonban általában a projektek tíz százalékát lehet finanszírozni.
Magyarország számítások szerint még 420 millió euróra pályázhat a közlekedési hálózat fejlesztéséhez, ezt az összeget 2007-ig folyósítaná az EU. A legújabb projektek között szerepel az M0-son kívül az M43-as Szegedet elkerülő szakaszának építése. A Budapest–Székesfehérvár, valamint a Szolnok–Lökösháza vasútvonalak korszerűsítésének, továbbá a Szolnok–Záhony közötti vasúti infrastruktúra átépítésének előkészítésére megkapjuk az uniós pénzeket, ugyanígy pályáztunk a polgári légi közlekedésben használt radarrendszerek modernizációjára.
A kiemelt programok közül a gyorsan indítható, úgynevezett „Quick Start”-ba csak olyan projektek kerülhettek be, amelyek legkésőbb 2006-ban megkezdődhetnek.