Kérdéses, miképpen hat pontosan a mától életbe lépő áremelés a villamosenergia-szektor vállalataira. A szolgáltatók számára első ránézésre nem túl kedvező a kép, hiszen amíg a sávos fogyasztói tarifa miatt bevételeik 10 százalék körül emelkednek, addig a nagykereskedelmi ár 11 százalékkal kúszik föl. Ez azonban nem jelent automatikus veszteséget, hiszen a cégek bevételét nemcsak a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi ár közötti különbség határozza meg, hanem más tényezők is. Szakemberek szerint a legvalószínűbb az, hogy a szektor nagyobbik része – különösen igaz ez az erőművekre – profitálni fog a tarifaemelésből, egyes vállalatokat azonban hátrányosan érinthet majd a változás. – A szabályozás olyan bonyolult, hogy a pontos hatásokat még az elemzők sem tudják kiszámolni – vázolta a helyzetet Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen bank elemzője. A szakember érdeklődésünkre elmondta: a három tőzsdei szolgáltató – Elmű, Démász, Émász – árfolyamának alakulásán az áremelés bejelentése önmagában nem okozott változást; a piac arra vár, hogy a cégek maguk tegyék közzé a várható hatásokat. Tavaly év végén ugyanakkor az áremelés hírére már jelentkezett némi árfolyam-emelkedés, ami azóta sem tűnt el.
Kivárásra rendezkedett be a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. is. Boross Norbert, a cég szóvivője elmondta, számítanak rá, hogy a nagyfogyasztók közül az áremelések miatt többen megpróbálnak kilépni a szabadpiacra, de azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy mások esetleg visszalépnek a hatósági áras körbe. Az Elmű álláspontja szerint a mostani áremelés hatásait akkor lehet lemérni, ha világosan látszanak a tendenciák. A szabadpiac felé áramlásra egyébként több szakértő is számít, hiszen a nagyfeszültségű áramot használó fogyasztók tarifája mintegy 20 százalékkal emelkedik februártól, a kérdés csak az, hogy a nem hatósági körben van-e egyáltalán annyi értékesíthető kapacitás, ami az óriásfogyasztók után a közepes méretű vállalatokat is a szabad szolgáltatóválasztás felé csábítja.
Sokak szerint nincs, sőt egyes szakemberek nemcsak szűkös forrásokról beszélnek, hanem úgy látják, hogy a szabadpiac kapacitáshiányos, s már középtávon legalább 1000 megawattnyi új termelőegység-belépésre lesz szükség.
A szektor egyetlen állami szereplője, a termelők és a szolgáltatók között álló Magyar Villamos Művek (MVM) úgy látja, a változás kedvező a cég számára. Tringer Ágoston szóvivő érdeklődésünkre azt közölte, hogy a valamivel több mint 60 fillérről csaknem 90 fillére emelkedő kilowattóránkénti átviteli díj várhatóan fedezni fogja a nagyfeszültségű hálózat üzemeltetésének, felújításának, illetve a szükséges fejlesztések költségeit, és ezzel párhuzamosan az évek óta veszteséges közüzemi nagykereskedelem helyzete is javul. Amíg az áremelésnek az áramtermelő és szolgáltató szektorra gyakorolt hatása egyelőre nem látszik világosan, addig biztosan állítható, hogy a magasabb hatósági ár vesztesei a nagycsaládosok és a közszféra intézményei lesznek.
Mint arról már többször beszámoltunk, a várt szociális tarifarendszer helyett a kormányzat végül egy keresztfinanszírozott tömbtarifarendszert vezetett be, ahol az 1320 kilowattos éves fogyasztási határt át nem lépő háztartások számára 4,3, az e fölöttieknek átlagosan 6,8, a nem lakossági körbe tartozó fogyasztók számára pedig 12 százalékkal emelkedik a tarifa.
– A költségvetéssel párhuzamosan dolgozunk egy olyan felmérés elkészítésén is, amely egyebek mellett az energiaár-emelés önkormányzatokra gyakorolt hatását vizsgálja – számolt be a helyhatóságok helyzetéről Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte annyi már most is megállapítható, hogy mivel a dologi kiadások – ide tartozik például az iskolák, a kórházak, egyéb önkormányzati tulajdonú intézmények energiaellátása – emelkedésére az idei költségvetés nem rendelt pluszforrást, a többletet maguknak kell kigazdálkodniuk. Dióssy szerint elképzelhető, hogy egyes önkormányzatok csak hitelből tudják majd finanszírozni a többletköltséget, vagy emelniük kell a helyi adókat.
Az EVN-é a bolgár áramszolgáltató. Az osztrák EVN AG lezárta a két délkelet-bulgáriai áramszolgáltató vállalat 67 százalékos tulajdonrészének megvásárlását. A vételár 271 millió euró volt. A plovdivi és stara zagorai áramszolgáltató vállalatok 56 ezer kilométeres vezetékhálózattal rendelkeznek és 1,5 millió előfizetőt látnak el elektromos árammal. Ellátási területük nagysága közel megegyezik Svájc méretével. Éves termelési kapacitásuk 6,586 gigawattóra elektromos áram. 1998 óta a bolgár gazdaság évi négy-öt százalékos növekedési ütemet mutatott fel és hasonló mértékű növekedésre lehet számítani a jövőben is. Az ország már lezárta EU-csatlakozási tárgyalásait, uniós belépése 2007-ben esedékes. (Sz. Cs.)
