Tizenöt évvel a rendszerváltás után születhet meg Szlovákia új büntetőjogi kódexe. A parlament ma folytatja vitáját az igazságügy-miniszter beterjesztéséről, amely alapjaiban változtatja meg az eddig érvényes, még a szocializmus védelmében megfogalmazott büntető törvénykönyvet és annak alapfilozófiáját. A kódex a polgár és az ő alapvető emberi jogainak védelméből indul ki, figyelembe veszi a rendszerváltás óta Szlovákiában is elterjedt új bűncselekmények társadalmi hatásait. Az új Btk. szükségességét a kommunista frakción kívül egyetlen parlamenti párt sem kérdőjelezi meg, a részletekben azonban súlyos viták vannak. Ilyen ellentmondásos kérdés a fiatalkorúak büntetésének módja, de a politikusok körében nagy ellenállást váltott ki az a javaslat, amely szerint a jogi személy is büntethető lenne, ami a gazdasági bűnüldözők munkáját könnyítené meg.
A legnagyobb „politikai vihart” mégis az váltotta ki, hogy az előterjesztő kihagyta az új kódexből a faji, a nemzetiségi és a vallási gyűlöletkeltés büntethetőségét. A vita már a parlamentben elkezdődött, a Magyar Koalíció Pártja konkrét javaslatot tett a paragrafus visszaállításáért, minthogy a szlovák közéletből – olykor a politika szereplőinek jóvoltából – mind a mai napig nem veszett ki az antiszemitizmus, a rasszista megnyilvánulás és a magyargyűlölet sem. Daniel Lipsic igazságügy-miniszter azonban a szólásszabadságot jelölte meg mint általános és alapvető emberi jogot, s úgy értékelte a helyzetet, hogy nem lehet korlátozni a szólás szabadságát csak azért, mert valaki véleményt mond egy másik emberről, amennyiben megnyilvánulása nem militáns, nem irányul a másik ember jogainak korlátozására.
A vitába aztán számos civil szervezet is bekapcsolódott, a legmarkánsabb véleményt a Szlovákiai Zsidó Hitközség fogalmazta meg, amely szerint Lipsic felfogása alapján Szlovákiában újra teret kaphat és büntetlenné válik az úgynevezett „auschwitzi hazugság” – a szlovák törvényhozásban 1999-től így szerepel a holokauszt tagadása –, ami megcsúfolása a koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulóján tartott megemlékezéseknek. A szlovák sajtó egy része azonban ennél is tovább ment, a miniszter pártjában, a Kereszténydemokrata Mozgalomban véltek felfedezni olyan „irányvonalat”, amely képviselői mindvégig tagadták a szlovákiai zsidók meghurcolását és az egykori államfő, Jozef Tiso bűneinek kisebbítését szerették volna elérni, bizonyos értelemben rehabilitálva a második világháborús Szlovákia „klérofasiszta” rendszerét. A kérdés tehát nyitott, ám a válaszra nem kell sokat várni, hiszen az új büntető törvénykönyvről még a héten szavazni fog a szlovák parlament.
origo.hu
Most jön csak az igazi kánikula!
