A munkahelyükre naponta ingázók rosszul járnak az adótörvények módosítása miatt. Ők azok, akik a hazai munkaerő-piaci viszonyok következtében rákényszerülnek, hogy a környező nagyvárosokban és a fővárosban dolgozzanak. Tavaly év végéig munkáltatójuk még kifizette számukra a bemutatott vonat- vagy buszbérlet 86, illetve 80 százalékát. A Pénzügyminisztérium által hozott minapi rendelet miatt azonban most százezer ember szembesülhet a váratlan többletköltséggel. Ez évtől ugyanis a bérletek ellenértékeként kapott pénz után adózniuk kell, ha arról nem hoznak számlát, míg munkáltatójuknak a tb-járulékot is meg kell fizetniük a kifizetett pénz után.
Korábban azoknak, akik olyan településről jártak be a nagyvárosokba, ahonnét sem vasúton, sem buszjárattal nem volt megközelíthető a munkahely, az adott kilométer-távolságot alapul véve az átlagos bérletárak 86 vagy 80 százalékát benzinpénz gyanánt fizették ki a cégek. Mostantól viszont a dolgozóknak számlát kell benyújtaniuk, amiről – elmondásuk szerint – még az adóhivatal sem tudja, hogy miként kell kitölteni. A szigorúbb szabályok viszont érdekes módon nem mindenkire vonatkoznak, hiszen az országgyűlési képviselők és a menedzserek nem tartoznak a változással érintett körbe. Egy felmérés szerint a cégeknél tavaly szinte valamennyi juttatás terén visszaesés volt tapasztalható az előző évhez képest. A munkavállalók számára kínált béren kívüli juttatások esetében a leggyakrabban alkalmazott motiváló eszköz az étkezési hozzájárulás és a tömegközlekedési költségek támogatása. Viszont tipikus vezetői juttatásnak számít a mobiltelefon és az autó: a felsővezetők négyötöde kap céges autót, míg a középvezetőknél ez az arány 40 százalékot tesz ki.
origo.hu
Mártha Imre magánbiznisze rekordot döntött, miközben a főváros csődben
