Az Altus-vezér mindent cáfol

Jagiellowicz Györgyné, a miniszterelnök által jegyzett Altus vezérigazgatója szerint nem volt színlelt az a lízingszerződés, amellyel 1994-ben megszerezték az államtól a fővárosban a Szalay utca 4. alatti épület földszinti részét. Jagiellowiczné a szerződés körüli anomáliákat föltáró cikkünk olyan állításait is igyekezett cáfolni, amelyeket a legfőbb ügyész vizsgálata is megerősített.

Munkatársunktól
2005. 01. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányfő tulajdonában lévő Altus Rt. lapunkhoz eljuttatott közleményében cáfolta a hétfői számunkban megjelent állításokat, amelyek a belvárosi Szalay utca 4. alatti ingatlan alsó szintjének megszerzése körüli gyanús körülményekre hívták föl a figyelmet. Jagiellowicz Györgyné, az Altus vezérigazgatója visszautasította, hogy a szintén Gyurcsány Ferenchez kapcsolható Aldo Kft. 1994-ben színlelt lízingszerződéssel szerezte volna meg (13 millió forintért) a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) a megelőzően bemutatóteremként működő, 319 négyzetméteres, földszinti helyiségeket, amelyekből aztán képviselői klubot alakított ki.
Ezzel szemben Budai Gyula ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott: nem lízing-, hanem egy részletfizetést engedélyező adásvételi szerződés született. Rámutatott: egy 1995-ös APEH-állásfoglalás kimondta, hogy bármely szerződést csak akkor lehet az adózás szempontjából lízingszerződésnek tekinteni, ha annak tartalma megfelel az elnevezésének. Márpedig a fenti megállapodás nélkülözte a lízingszerződések számos fontos tartozékát. Jagiellowiczné szerint Trefil István ingatlanszakértő a bemutatótermet nem 26 millió forintra, hanem 9,8 millió forintra értékelte. Arról is beszámoltunk, hogy a lízingelés után az Aldo anyacége, az Altus előtörlesztéssel megvásárolta az ingatlant, majd képviselői klubbá alakította azt. Egy évvel később, 1995-ben a kancellária tulajdonában lévő Közlöny- és Lapkiadó Kft. tíz esztendőre visszabérelte a kibővített klubot évi 14 millió forintért. Vagyis egymillió forinttal drágábban, mint amennyiért a MeH korábban értékesítette azt. Jagiellowicz Györgyné viszont azt közölte: a „kedvezményes” bérleti díj kezdetben 4,6 millió forint volt, jelenleg pedig 13,2 millió forint.
A helyiségbérleti szerződésben kikötötték, hogy a bérlőnek a klubot műszakilag át kell alakítania. Jagiellowiczné szerint a munkálatok „csak” körülbelül 60 millió forintjába kerültek a Közlöny Kft.-nek, ugyanakkor Polt Péter legfőbb ügyész vizsgálata azt derítette ki, hogy az átalakítás 122 millió forintos terhet rótt az állami cégre.



Bevált recept. A Szalay utcaihoz kísértetiesen hasonló módszerrel szerezte meg Gyurcsány Ferenc cége a balatonőszödi kormányüdülő egyik villáját is 1994-ben: előbb kedvező áron lízingelte az ingatlant az államtól, majd egy állami cég visszabérelte azt tőle, méghozzá éppen annyiért – évi 2,5 millió forintért –, amennyit az Aldo fizetett törlesztőrészletként. A két ügyletben közös még az értékbecslést végző szakértő, Trefil István, valamint az ingatlanokat kezelő kancellária akkori helyettes államtitkára, a később Gyurcsány barátjaként és üzlettársaként megismert Szilvásy György személye is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.