Az ÁPV Rt. még hallgat

Bár a tankönyvkiadó privatizálásáról szóló szerződést már régen aláírták, az ÁPV Rt.-nél elrendelt vizsgálat még folyamatban van. A Fidesz főképp arra kíváncsi: miképpen történhetett meg, hogy a privatizációs pályázat első fordulójában tett ajánlatához képest a második körben 700 millió forinttal kevesebb pénzt ajánlott a cégért a tender nyertese. Úgy tudjuk, a vételár csökkentésének indokai között olyan szempontok is felmerültek, amelyeket a pályázónak már az előzetes árajánlat megadásakor ismernie kellett.

Az ÁPV Rt.-nél még tart a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációja kapcsán indított – Fidesz által kezdeményezett – vizsgálat. Lapunk értesülései szerint az Erdős Ákos nevével fémjelzett Láng Rt. a Nemzeti Tankönyvkiadó megvásárlására kiírt pályázat második fordulójában tizenegy pontban foglalta össze azokat az indokokat, amelyek miatt az állami társaságért a korábbi ajánlatánál 700 millió forinttal kevesebbet kínál. Úgy tudjuk, a vizsgálat során kiderült, hogy a Láng Rt. indokai nem minden esetben bizonyulnak valósnak. Információink szerint a vételár csökkentésének tételei között olyanok is felmerültek, amelyeket a pályázónak már az előzetes árajánlat megadásakor ismernie kellett. További gondot okozott, hogy az egyes tételek nem voltak külön-külön beárazva.
Az elbíráláskor azonban e tények ellenére az úgynevezett értékelőbizottság megállapította, hogy a felsorolt indokok megalapozhatják a pályázó által végrehajtott árcsökkenés mértékét, ezért a Láng Rt. ajánlatát érvényesnek nyilvánította. Információink szerint az ÁPV Rt. felügyelőbizottsági határozata szerint a vizsgálat lefolytatásához nem vesz igénybe külső szakértőt.
*
Borbély Attila, az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának elnöke kérdésünkre mindössze annyit mondott: a február 9-i testületi ülésen tárgyalják a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjának ügyét, így egyelőre semmit nem mondhat. Emlékezetes, a tankönyvkiadó értékesítésére kiírt pályázat végeredményét sokan előre megjósolták.
A Fidesz például már október elején felhívta a figyelmet a parlamentben azokra a pletykákra, amelyek szerint üzleti körökben eldöntött tényként kezelik, hogy a Láng Rt. lesz a tender nyertese. A hír végül igaznak bizonyult, és az Erdős Ákos által fémjelzett részvénytársaság kezébe került az állami társaság. A Láng Rt.-ről köztudomású, hogy korábban ez a vállalkozás vásárolta meg a Gyurcsány-érdekeltségbe tartozó Perfekt Rt.-t.
A kormányoldal már többször visszautasította, hogy a korábbi üzletnek köze lehetne a tankönyvkiadó eladásához.
Mint ismeretes, a pályázat első fordulójából öten jutottak tovább. A legmagasabb ajánlott vételár – a kiszivárgott információk szerint – 4,2 milliárd forint volt, a Láng Rt. ajánlata ettől az ártól 300 millió forinttal maradt el. A tankönyvkiadással érdemben korábban nem foglalkozó cég az eljárás során képes volt szakmai ajánlatában felülmúlni olyan hagyományosan a tankönyvkiadás területén működő cégeket, mint például a Lengyel Nemzeti Tankönyvkiadó, a Westermann vagy a hazai Mozaik és az Apáczai Kiadó. Erdős Ákos cégével csak a Nemzeti Tankönyvkiadó menedzsmentjét tömörítő pályázó volt képes lépést tartani. Azt még a piaci szereplők is meglehetősen furcsának találták, hogy a tankönyvkiadó szakmai lehetőségeit legjobban ismerő pályázót is képes volt lepipálni a lényegében újoncként felbukkanó Láng Rt.
A második pályázati kör további meglepetéseket tartogatott – legalábbis azoknak, akik nem akartak hinni az egyre hangosabb pletykáknak. A versenyben maradtak közül ugyanis több küzdő fél – így a Wallis Rt. vezette konzorcium és a Westermann – be sem adta pályázatát, egyes vélemények szerint azért, mert ők készpénznek vették a szóbeszédet, és hiábavalónak ítélték a további versengést. Tény ugyanakkor, hogy a második fordulóban pályázatot beadó cégek közül kettőt meglehetősen furcsa körülmények között zárt ki az ÁPV Rt. A Mozaik kiadót például azért, mert félórás késéssel tudta volna csak beadni – az első fordulóban egyszer már benyújtott – cégiratokat. Az ÁPV Rt. állítása szerint a Láng Rt. versenytársait a privatizációs szervezet úgy zárta ki, hogy azok árajánlatát – állítólag – meg sem ismerték. Más közlések ezt az állítást megkérdőjelezik, hiszen újságírói visszaemlékezések szerint egy sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy valamennyi második körben pályázatot benyújtó alacsonyabb árajánlatot tett, mint az első fordulóban.
Az azonban aligha vitatható, hogy a Láng Rt. által ajánlott vételár jelentősen, mintegy egymilliárd forinttal elmaradt az első forduló legjobb ajánlatától, és 690 millió forinttal kevesebb a nyertes saját korábbi ajánlatánál is. Az is tény, hogy a magyarországi privatizáció történetében példátlan módon a licit során az ár nem növekedett, hanem jelentősen csökkent. S nem vitatható az sem, hogy a győztes árajánlattal a pályázat második fordulójába sem lehetett volna bekerülni.