Cégek ezrei a csőd szélén

Sokszor a tettlegesség határáig fajulnak azok a viták, amelyek a visszatartott áfa-visszaigénylések miatt a pénzüket követelő vállalkozók és az adórevizorok között folynak. A kamaránál erkölcsi normákat sértőnek tartják a pénzügyminiszter eljárását.

Még tavaly novemberben utasította arra Draskovics Tibor pénzügyminiszter az adóhatóságot, hogy fokozottan ellenőrizze az uniós adószámmal rendelkező vállalatok áfával kapcsolatos elszámolását, amennyiben áfa-visszaigénylésük van. Ennek megfelelően az APEH elkezdte e vállalkozói kör úgynevezett szigorított ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások nem kapnak lezáró jegyzőkönyvet – ami alapján kifizethetővé válna az igényelt összeg –, függetlenül attól, hogy a revizori vizsgálat gyakorlatilag befejeződött. Ehelyett csak egy, a vizsgálat időtartamát 90 nappal meghoszszabbító határozatot készítenek, amit azzal indokolnak, hogy információikat egybe kell vetniük az uniós közösségi kontrolladatokkal. Egy neve elhallgatását kérő, magyar tulajdonú, csak exportáló külkereskedő cég vezetője arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy az adóhatóság, illetve a Pénzügyminisztérium (PM) rendelkezésére álló kontrolladatok a magyar exportáló cégekről semmiféle információt nem tartalmaznak.
*
A cég vezetőjének elmondása szerint kontrolladat csak a közösségen belüli importról van, de ennek módszertana sem teljesen egységes az unión belül, érdemi ellenőrzésre aligha használható. Mindebből az következik, hogy az APEH-ellenőrzés után az exportáló cégeket hónapokig váratják egy olyan közösségi statisztikára, amelyben valójában nem szerepelnek. Ezért az érintett vállalkozó szerint a 90 napos hoszszabbításban közölt indok csak az időhúzást szolgálja. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre az APEH lapzártáig nem válaszolt.
Szakértők szerint a kifizetések megtagadásával a Pénzügyminisztérium elhibázott számításait leplezi. Tavalyi áfabevételi tervének elkészítésekor a tárca az uniós csatlakozáskor életbe lépő változásokat nem vette figyelembe. Várható volt, hogy másfél-két havi importáfa-befizetés átcsúszik 2005-re. Szakértők az így kieső áfát 220-240 milliárd forintra becsülik.
Egyébként a pénzügyminiszter utasításának következtében több mint tízezer vállalkozó nem vagy csak nagy késéssel jut hozzá az összességében 100-150 milliárd forintnyi, jogosan visszaigényelt áfához, ami év végén a lehető legdrasztikusabb helyzetbe hozta a cégeket – hívták fel a figyelmünket az országos kereskedelmi és iparkamaránál. Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke lapunknak elmondta, hogy szervezetükhöz már többtucatnyi cég fordult valamilyen közbenjárást kérve, mivel a fizetésképtelenség határára jutottak. Egy cég, amelynek az APEH a mintegy 26 milliós jogos követelését visszatartja, nem tud fizetni dolgozóinak. A vizsgálatokra vonatkozó PM-adatokból kiderül, hogy az érintett cégek mindössze 10 százalékánál találtak valamilyen eltérést, ám valószínű, hogy ezek többségénél – mivel formai hibákról van szó – a probléma áthidalható lett volna egyszerű közléssel is. Érthetetlen, vállalkozásellenes és minimum erkölcsi normákat sértő a pénzügyminiszter magatartása – jelentette ki Vadász György.
– Nekünk, köztisztviselőknek kötelességünk végrehajtani azt, amit „parancsba” adtak – nyilatkozta lapunk megkeresésére Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának elnöke. Ugyanakkor a döntéshozóknak azzal is számolniuk kellene, hogy utasításaikkal milyen helyzetbe hozzák a végrehajtókat. Jelenleg az adóalanyok sokszor szinte tettlegességig fajuló vitákban követelik a revizoroktól jogosan járó pénzüket – állapította meg az elnök.