Csődhullám előtt a baromfitartók

A kelet-magyarországi baromfitartók egységesen a kormányt okolják az ágazat tragikus helyzetéért. A meghatározó piaci szereplőnek számító társaság képviselője ugyanúgy a ki nem fizetett támogatások elmaradásában, illetve az áruházláncok árleszorító politikájában látja a bajok gyökerét, mint a kistermelők.

Óriási sokkot okozott a térségnek a Hajdú-Bét Rt. és más feldolgozók tavalyi csődje, amit máig sem hevert ki. Emiatt sok száz millió forint hiányzik a gazdaságokból. A Nagisz Rt.-nek például több mint egymilliárd forintja bánja a válságot. Amint azt Vass Péter termelési vezérigazgató-helyettestől megtudtuk, a bizonytalanság erősen rányomja a bélyegét az idei gazdálkodásra: míg tavaly 300 ezer pulykát és kétmillió naposcsibét neveltek fel, addig idén csak százezer pulykában gondolkodnak. Vass Péter szerint felháborító, hogy a kormány magukra hagyja a termelőket és a feldolgozókat a multinacionális áruházláncok kíméletlen árpolitikájával szemben. Minősíthetetlennek tartja, hogy a multik nagy összegű polcpénzt kérnek a beszállítóktól, s ezzel a végletekig lenyomják a felvásárlási árakat. Hasonlóan elfogadhatatlan, hogy a megítélt támogatások kifizetését év közben kénye-kedve szerint leállítja a kormány, s így a baromfiágazat elesik az EU által sem kifogásolt kilónkénti 9,50 forintos támogatástól. A tőkehiány miatt továbbra is versenyképtelenek maradunk az Európai Unióban, ami előbb-utóbb az ágazat teljes ellehetetlenüléséhez vezet – vélekedik a részvénytársaság vezérigazgató-helyettese.
A sárrétudvari Bojtor Józsefnek közepes gazdasága van, évente tíz-tizenháromezer libát nevel fel. Nem bízza áruját felvásárlóra, de tavalyelőtt még így is megjárta: tizenhatmillió forint ráfizetése volt a feldolgozók árkartellgyanús magatartása miatt. Bojtor Józsefnek ugyanis meggyőződése, hogy a feldolgozók – meglehet, az exportpiacok hirtelen beszűkülése, illetve az árleszorító áruházláncok miatt – megállapodtak az árban. Gyanúját alátámasztja, hogy mindenütt fillérre pontosan ugyanannyit, kétszázötven forintot fizettek a liba kilójáért, ez pedig az önköltséget sem éri el.
A magyar gazdák egyre vékonyodó rétegéhez tartozik a tépei Szöllősi Imre, aki évtizedek óta foglalkozik tovább tartásra alkalmas kettős hasznosítású csirkével, ám most odáig jutott, hogy feladja a keltetést. A felvevőpiacot jelentő otthoni baromfinevelés ugyanis teljesen visszaszorult. A falusi ember is inkább a nagy áruházláncokban kapható olcsó brazil csirkét veszi, mint hogy pénzt és energiát fordítson a háztáji tartásra. Szöllősi úr szerint elképesztő az a közöny, amivel ezt a folyamatot a kormányzat szemléli. Karba tett kézzel tűrik, hogy a jó minőséget előállító hazai termelőket kíméletlen árversennyel kiszorítsák nemcsak a külföldi, de a magyar piacokról is.
Örvendi László, a gazdakörök Hajdú-Bihar megyei szövetségének elnöke szerint elkeserítő a helyzet. A támogatások visszatartásával, a termelők érdekeinek semmibevételével egyetlen célja van a kormánynak: kihúzni a magyar gazdák lába alól a földet, s átjátszani a külföldi érdekcsoportoknak.