Támogatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a pozitív adóslista bevezetését. A hitelintézetek jelenleg ugyanis ilyen nyilvántartás hiányában nem ismerik pontosan lakossági ügyfélkörüket, emiatt kockázatuk nagyobb, s így kénytelenek drágábban adni hiteleiket – nyilatkozta lapunknak Binder István. A felügyelet szóvivője hozzátette: a pozitív adóslista, a jó adósok nyilvántartása csökkenthetné a bankok által a hitelköltségekbe kalkulált kamatkockázati felárat is,
s ezáltal mérséklődhetnének e kör hitelkamatköltségei.
A pozitív adóslista a jelenlegi BAR-listánál – a rossz adósokat rögzítő nyilvántartásnál – jóval szélesebb körű adatbázis lenne, hiszen erre minden olyan magánszemély felkerülne, akinek van hitelszerződése, s ezzel kapcsolatos kötelezettségeinek ez idáig eleget is tett. A pozitív lista szabályait még nem dolgozták ki. A törlesztőrészleteket egy-két napos csúszással átutaló ügyfelek viszont még nem számítanak rossz adósnak. Binder István szerint a BAR-listára azok kerülnek fel, akik a mindenkori minimálbér – jelenleg 57 ezer forint – összegével kilencven napot meghaladóan tartoznak valamelyik banknak.
A pozitív adóslista a vállalati szektorban információink szerint már hatékonyan működik. Binder István kiemelte, az adatvédelmi biztos aggályai miatt eddig nem lehetett bevezetni a listát magánszemélyek esetében, mert ez adatvédelmi problémákat vet fel. A jelenlegi hitelszerződésekben ugyanis nem lett kikötve, hogy az ügyfél egy ilyen listára felkerülhet, ezért akár az összes szerződést is újra kellene fogalmazni. A szóvivő bízik benne, hogy végül mégiscsak lehetőség nyílik a lista kialakítására. A nyilvántartás létrehozását már régóta szorgalmazza a Bankszövetség és a Giro Rt. is.
A felügyelet honlapján szereplő adatok szerint romlott a bankok portfólióminősége. Amíg a problémamentes minősítésű mérlegtételek állománya 11,2, addig a problémás állomány 16,6 százalékkal nőtt. Köztük a rossz minősítés aránya 58,6 százalékkal emelkedett a múlt év első kilenc hónapjában 2003 év végéhez képest. A bankszektor portfóliójának minőségi összetétele 2004 szeptemberében kedvezőtlenebb volt, mint az azt megelőző év végén: a problémás tételek aránya 1,75-ról 1,94 százalékra duzzadt. Romlott a háztartások hiteleinek minőségi összetétele, 2,42-ról 2,66 százalékra. A lakosság eladósodottsága alacsonyabb jövedelemnövekedés mellett tovább nőtt.

Zsidózva káromkodik a Tisza Párt sajtósa – videó