Drezda a neonácikra figyel

Öt nappal az auschwitzi haláltábor felszabadításának hatvanadik évfordulóját felidéző nemzetközi gyászünnepségek előtt olyan botrány robbant ki a drezdai tartományi parlamentben, ami azóta a német belpolitika első számú vitatémáját szolgáltatja.

Amíg Szászország demokratikus pártjainak képviselői egyperces néma felállással emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól, addig a szélsőjobboldali NPD frakciója kivonult a teremből, majd országos felháborodást kiváltó beszédekkel lépett a plénum elé. A újnácik tömeggyilkosságnak nevezték az amerikai–angol légierő súlyos támadását Drezda ellen, és az akciót „bombaholokauszt”-nak minősítették. Egyik pillanatról a másikra napirendre került a „barna ideológia” visszaszorításának számtalan megoldatlan feladata.
A liberalizmus a véleményszabadságot szolgálja, de nem teheti lehetővé a neonáci propaganda terjesztését, az áldozatok megsértését, a nemzetiszocialista eszmék visszatérését – hangoztatta Wolfgang Thierse, a Bundestag elnöke. Intelme több problémára is vonatkozik. A törvény mind a szövetségi, mind a tartományi parlamentekben korlátlan szólásszabadságot biztosít a képviselőknek, így a szélsőjobboldal agitátorai nem vonhatók felelősségre és nem büntethetők az elmondottakért még akkor sem, ha azok rasszizmust, antiszemitizmust, idegengyűlöletet sugároznak. Az igazságszolgáltatás egyelőre tehetetlen. Bujtogatásért és népbutításért büntetéssel kell sújtani a szélsőjobboldali képviselőket – követelte Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió főtitkára és rátapintott a hazai belpolitikai helyzet fájó pontjára: a demokratikus államrend pilléreire épült törvények számtalan szükségesnek tűnő ellenintézkedésre mindeddig nem nyújtanak lehetőséget. Ezt bizonyította 2003-ban az alkotmánybíróság elutasító ítélete az NPD betiltására. A Bundestagban nem véletlenül hangzott el az Auschwitzra emlékeztető ünnepség egyik – a koncentrációs tábort túlélő – szónokának a felszólítása, hogy a német bírák ne bánjanak kesztyűs kézzel azokkal, akik ismét a nemzetiszocialista téziseket terjesztik. Otto Schily szövetségi belügyminiszter ennek hatására újabb kísérletre készül, hogy más belátásra bírja az alkotmánybírákat és végre sikerüljön betiltani az NPD-t.
Ugyancsak az eddig érvényes rendelet bátorította fel a neonácikat, hogy május 8-án, a Harmadik Birodalom kapitulációjának 60. évfordulója alkalmából, tömegtüntetést szervezzenek a Brandenburgi kapunál. Az NPD-tüntetés megakadályozását a gyülekezési szabadságra vonatkozó törvény szigorítása jelenthetné. A kormánykoalícióban helyet foglaló Zöldek azonban máris bejelentették, ilyen lépést nem tartanak szükségesnek.
A készülő botrányt előre jelzi, hogy a Német Zsidók Központi Tanácsának főtitkára kijelentette: az NPD bevonulása a tartományi parlamentekbe azt bizonyítja, hogy Németországban ismét szalonképessé vált az antiszemitizmus és az idegengyűlölet. Hatvan esztendővel Auschwitz felszabadítása után ez nem más, mint a politika csődje – mondta Stephan Kramer.