Dzsufti csomó

k ö n y v e s h á z

Nincs banálisabb és kétszínűbb lelki élvezet a muzulmán világban, mint bazárok büdös sikátoraiban kuporogva könyörögni és szitkozódni, zsebeinket kiforgatni, és fűt-fát ígérni, miközben lélegzetelállító nomád szőnyegért huzakodunk a hasonlóképp (még inkább) mindenre elszánt kereskedővel. Marrákes, Aleppo, Bagdad vagy Urfa szukjaiban évezredes és valljuk be, minden kárunk ellenére elbűvölő forgatókönyve van a messzi nyugatról jött utazó behálózásának, lehengerlésének és elveszejtésének – mindehhez képest a legkörmönfontabb európai kereskedő is csak ügyefogyott szatócsinas.
Ifj. Murray L. Eiland és Murray III Eiland gigászi szőnyegenciklopédiája persze az alkudozáshoz semmiféle technikai támaszt nem nyújt. De csak ahhoz nem: könyvük impozáns gyűjteménye a keleti szőnyegekre vonatkozó történelmi, gyártási, kémiai, esztétikai, néprajzi információknak. Mondhatjuk, pillanatnyilag ez az egyik legteljesebb, leggondosabban összeállított mű magyar nyelven a szőnyegek megszállottjainak, akik megbízható kalauzt kapnak a keleti iparművészet ingoványos világába.
A szerzőpáros ugyanis nem a szobatudósok előkelő kasztjába tartozik, hanem ugyancsak a megszállottak közé: nemigen írnak olyasmiről, amit nem láttak, nem foghattak kézbe a helyszínen. Meglehetősen kritikusak a muzulmán kultúrát illető általános nyugati álmélkodással, misztifikálási hajlammal szemben, nem vesznek bele a jelképértelmezésekbe és a látványos vallási hipotézisekbe, pusztán részletesen, a szikár tényekre hagyatkozva végigvezetnek a szőnyeg művelődéstörténetén, alkotórészein, elemzik többek között Perzsia, Törökország, Közép-Ázsia, India és a Maghreb legfontosabb iparművészeti központjait. És miközben kutatók és szőnyegsznobok olyan ínyencségeknek is örvendezhetnek, mint például a kirmáni típusú aszimmetrikus dzsufti csomó vagy a vetüléklebegéses technikával készült üzbég táska hátoldala, a keleti művészet, kultúra, szépérzék iránt érdeklődők megismerhetik a pompakedvelés logikáját és gyártási hátterét, virágkorát és hanyatlását, majd nyugatosodását, nem is beszélve arról a rengeteg szőnyegfényképről, amelytől minden Kelet-szeretőt csak a sárga irigység kínozhat. Egy-egy misztikus kurd kelim vagy török falusi műalkotás láttán az is beláthatja, aki még nem próbálta, hogy a szőnyegbazárban a nyugatról jött vevő sosincs igazán alkupozícióban.
(Ifj. Murray L. Eiland – Murray III Eiland: Keleti szőnyegek. Corvina Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 16 000 forint)