Közleményben ismerte el a szaktárca, hogy szerepel a terveiben a felsőoktatásban fizetendő költségtérítés minimális összegének és a hallgatóknak járó szolgáltatások díjainak meghatározása. A minisztérium szerint erre azért van szükség, mert jelenleg bizonyos képzések esetében a költségtérítés mértéke jelentősen elmarad az állami normatívától, illetve a valódi költségektől. A minisztérium szerint 2005-ben még nem lépnek életbe a változások.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke lapunknak azt mondta: az a fő probléma, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a családok jó része nem bírja el, hogy az egyetemi képzés teljes költségét magára vállalja. Hozzátette: a decemberi törvénytervezet szerint az állami normatíva kétszeresében határoznák meg a minimális költségtérítési összeget. 2006-tól a normatívát a minimálbérhez kötnék. Az alapképzés során bölcsészkaron a minimálbér négyszerese, természettudományin a hatszorosa, művészeti szakon pedig a kilencszerese lesz a normatíva. Ha a 2006-ra tervezett 60 ezer forintos minimálbért vesszük alapul, akkor a normatíva kétszerese – azaz az éves minimális tandíj – a bölcsészeknél 480 000, a természettudományi szakokon 720 000, míg a művészeti karokon 1,080 millió forint lesz.
– Ha valóban a normatíva kétszerese lesz a költségtérítés minimális összege, akkor az súlyos károkat okoz az állami felsőoktatásban – mondta lapunknak Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Ekler szerint ugyanis a megkötés csak az állami intézményekre vonatkozna, az alapítványi és a magániskolákra nem, így a hallgatók tömegei vándorolnának át a magánoktatásba. Hozzátette: az oktatási miniszter szóban azt ígérte neki, hogy csak a normatíva felében fogják meghatározni a minimális költségtérítést.
origo.hu
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is
