Eltűnő patinás magyar vállalatok

Napjainkban egymás után szűnnek meg vagy alakulnak át korábbi patinás magyar cégek. A vállalkozások gyakran nem bírják felvenni a versenyt a tőkeerős multikkal. Versenyhátrányban vannak, mert üzleteik általában a városközpontokban találhatók, ahol magasabb működési költségek nehezítik eredményességüket. Súlyos teher számukra az önkormányzatok helyiséggazdálkodási politikája is, a tetemes bérleti díjak.

Csákó Attila
2005. 01. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Számtalan régi termelő- és szolgáltatóvállalat szűnt meg vagy alakult át az utóbbi években. Mára például már a múlté az 1950-ben, a lakástextíliák és rövidáru-féleségek forgalmazására létrehozott Röltex. A vállalatot forgótőkehiány miatt 1998-ra felszámolták. Szintén eltűnt az 1948-ban létrehozott és államilag jelentős pénzekkel támogatott Patyolat vállalat, amely még a rendszerváltás előtt hat részre bomlott. A Fővárosi Patyolat Vállalatot 1992-ben állami felügyelet alá helyezték, majd megszüntették. A jelenlegi jogutód sikeres.
Átalakult az élelmiszer-kiskereskedelem is, hiszen például az egykori Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt. – amelyet a köznyelv közértnek hívott – és a Csemege Kereskedelmi Vállalat helyét külföldi láncok vették át. Nemrég a Keravill sorsa pecsételődött meg: a Fotex-csoporthoz tartozó cég vezetése a megszüntetés mellett döntött.
A vállalat felügyelőbizottsága már tavaly nyáron azt állapította meg, hogy a társaság komoly problémákkal küzd, s akkor radikális készlet- és üzletszámcsökkentő programot szorgalmaztak. Ősszel viszont a közgyűlés már csak arról döntött, hogy a tervezett lépés nem aktuális. A napokban a Népszava arról számolt be, hogy az Aranypók Kereskedelmi Rt. új szakmai befektető kezébe kerül, vagy pedig bezárják a céget. Ezt a hírt azonban még aznap cáfolta a társaság.
– Több évtizede működő, korábban sikeres cégek és üzletházak szűnnek meg, alakulnak át, s konkurenciaként megjelentek a bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak és multinacionális üzletláncok – mondta lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára aláhúzta: ez részben annak tudható be, hogy a nehézségekkel küzdő cégek épületei, üzletei gyakran a városközpontokban, sétálóutcák környékén találhatók, ahol magasabb működési költségek nehezítik eredményességüket. Az önkormányzatok pedig gyakran magas bérleti díjakkal nehezítik a vállalkozások mindennapjait, s bizonytalanságban tartják őket, hiszen ma már a bérleti szerződést bármikor felmondhatják. Így még a tőkeerősebb cégek is jól meggondolják, hogy beruházzanak-e vagy sem. Mindezen felül az ázsiai piacok és utcai árusok is komoly vásárlóerőt szipkáznak el. A régi patinás hazai üzletláncok, valamint a kis- és középvállalkozások és a multik közötti versenyben komoly piacvesztést okozhat, hogy utóbbiak méreteiknél fogva kedvezőbb árat tudnak elérni a beszállítóknál, üzleteik nagysága miatt pedig széles árukínálattal rendelkeznek.
A kisboltok azért is szenvednek hátrányt, mert autóval nehezebben megközelítető helyen vannak, mint a hiper- vagy szupermarketek, plazák, ezért utóbbiakat előnyben részesítik a vevők a nagybevásárlásaiknál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.