Elméletileg elindult, gyakorlatilag azonban nagyon nehézkesen halad a hazai gabonaintervenció. A felajánlott több mint hárommillió tonna gabona még mindig a termelőknél van, és az intervenció lebonyolításával megbízott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) értesüléseink szerint csak 200-300 ezer tonna gabonára kötött szerződést. Értesüléseinket megerősítette Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára, megemlítve, hogy a szerződött mennyiség a felajánláshoz képest valóban nem nagy, de legalább elmozdulást jelent a korábbi állapothoz képest.
Az eljárás menete szerint először fel kell ajánlani a terményt intervenciós felvásárlásra. Ezt követi a mintavétel, és ha a minőségi paraméterek megfelelőek, következhet a szerződéskötés az MVH és a gabona tulajdonosa között. Ez abban az esetben is így van, ha a tulajdonos gabonája mellett raktárkapacitását is felajánlja az MVH-nak. Az átvett gabona mennyisége, illetve maga az átvétel azért fontos, mert az EU csak az ilyen gabonát képes kezelni, tendereztetni, értékesíteni. Piaci szakemberek ezért úgy ítélik meg, hogy az eddigi késlekedés csak a raktárkapacitást felajánló termelőknek, szervezeteknek havonta százmilliós kárt okozott, ráadásul úgy, hogy az érintettek a hazai költségvetést nem érintő uniós forrásokról estek el. Emellett a gabona havonkénti tárolási költségei is a tulajdonosokat – sok esetben a termelőket – terhelik, még az intervenciós ár havonkénti 0,46 eurós emelkedése mellett is, mert ez csak részben kompenzálja a kiadásokat.
A problémát azonban a gabona átvétele és szállítása okozza, hiszen az uniós szabályozás szerint július 15-ig intervenciós raktárakban kell elhelyezni a gabonát. Mintegy kétmillió tonna gabonát kellene elszállítani a hazai és külföldi raktárakba. Ha ez nem sikerül, a piaci szereplők véleménye szerint előállhat az is, hogy az intervencióra befogadott gabona úgy marad a tulajdonosi raktárakban, hogy az érintettek nem ajánlhatták fel tárolási kapacitásaikat az MVH-nak, és tárolási támogatásban sem részesülnek. Szakemberek szerint az elhúzódó szerződéskötések másik hátulütője a mintavételkor jelentkezik, amit 500 tonnánként kell elvégezni. Ez egy nagyobb, ötezer tonnás tételnél tíz mintázást jelent, amelyek eredményét átlagolják. Ellenőrzéskor ezt az átlagot minden mintának produkálnia kell. Ha nem, akkor az érintett gabonamennyiség kiesik az intervenciós körből. Ez abban az esetben lehet veszélyes, ha több termelő kisebb-nagyobb gabonatételeit öszszekeverik, mert akkor könnyen előfordulhatnak jelentős minőségi eltérések, akár olyanok is, amelyek miatt meghiúsul az intervenció.
Megkerestük az MVH-t, ahol Hajdú Zoltántól, a témában illetékes igazgatótól megtudtuk, hogy az átvett gabonamennyiség a legfrissebb adatok szerint meghaladja a 400 ezer tonnát. Elmondta azt is: kifizetések még nem történtek, arra az uniós eljárásrend szerint csak az átvételtől számított 30–35. nap kerülhet sor, ha a tételekből vett minták megfelelnek az előírásoknak. Hajdú a raktárbérleti szerződésekről elmondta: a hivatal eddig 900 ezer tonnát meghaladó ilyen szerződést kötött, és ezzel együtt több mint másfél millió tonna elfogadott tárolókapacitással rendelkezik.
Dupla gabonatermés. Tavaly az előző évinél valamivel nagyobb területről közel kétszer annyi gabonát takarítottak be – jelentette a KSH. A búza termésátlaga csaknem kétszer, a kukoricáé 77 százalékkal volt magasabb az aszályos 2003. évi terméshez képest. A 16,7 millió tonna összes gabona az utóbbi évtizedek legmagasabb termése volt. Búzából – 5,3 százalékkal nagyobb területről – az előző évit közel 105 százalékkal meghaladó mennyiség termett. A 5130 kg/ha termésátlag több mint egyharmadával haladja meg az 1996–2000. évekét. Kukoricából az előző évinél 3,8 százalékkal nagyobb területről 77,2 százalékkal nagyobb termésátlag (7000 kg/ha) mellett 83,5 százalékkal több, azaz 8,3 millió tonna termett. Cukorrépából 3,13 millió, napraforgóból 1,2 millió, repcéből pedig 300 ezer tonnát takarítottak be a termelők. (N. O.)
