Meglehetősen eltérő fejlettségi szintet mutat az ország úthálózata: a gyorsforgalmi utak rohamtempóban épülnek, a közúthálózat, ezen belül a főútvonalak fejlesztésére nem jut elegendő forrás, és az Európai Unió is a kiemelt beruházásokat támogatja. Az ország 574 kilométer hosszú autópálya-hálózata 2006 végére a tervek szerint további 340 kilométerrel bővül, ezenkívül jelenleg 170 kilométer az autóutak hossza. Az autópályák szinte kizárólag a nemzetközi közlekedési folyosók mentén épülnek: 2006 végéig az M3-as Nyíregyházáig, az M35-ös Debrecenig, az M5-ös Szegedig készül el, az M7-es pedig ötvennyolc kilométerrel bővül a Balaton déli partján. Ugyanígy továbbépül az M0-s autópálya, valamint 2006-ra elkészül az M6-os autópálya Érd–Dunaújváros közötti szakasza.
Ezzel szemben viszont az ország közúthálózatának műszaki állapota folyamatosan romlik, ráadásul az utakat leginkább igénybe vevő kamionforgalom jelentős mértékben növekszik. A költségvetési megszorítások miatt a kormány – a valós igényekhez képest – leginkább az útfejlesztési célelőirányzat kiadásait csökkenti; így lesz ez 2005-ben is, amikor is több éve tervezett út- és hídfelújítási munkák sem kezdődnek meg. Az összességében 7300 kilométer hosszú, főútnak minősülő szakasz negyven százalékán a burkolat felülete, a nyomvályúk mélysége és a pályaszerkezet teherbírása egyáltalán nem megfelelő.
Aránytalan mértékben növekszik a kamionforgalom az országos úthálózaton. Leromlott állapotú közútjainkat tavaly csaknem másfél millió külföldi kamion vette igénybe, elsősorban a tranzitforgalomban. Egyre több településen – ahol a közeljövőben nem lesz autópálya – az áthaladó gépjárművek fele kamion, amelyek tönkreteszik az utak burkolatát, nem beszélve a környezeti károkról.
Magyarországon 2008-ra nyolcezer kilométer hosszon szükséges megerősíteni az utak burkolatát, hogy a 11,5 tonna tengelyterhelésre alkalmasak legyenek. Ezt a fejlesztést anyagilag támogatja az EU.
Az ISPA-pénzek felhasználásával 2004-ben 130 kilométer hosszon kellett volna felújítani a 3-as és a 35-ös főutak burkolatát. Várhatóan idén kezdődnek a 2-es (Budapest– Parassapuszta), a 6-os (Budapest– Szekszárd), az 56-os (Szekszárd– Udvar), a 42-es (Berettyóújfalu– Ártánd), a 47-es (Debrecen–Berettyóújfalu) főutak burkolatának felújítási munkálatai.
Az autópályák az eltelt két évben költségvetési pénzből épültek, a finanszírozás azonban ettől az évtől teljesen megváltozik. A kormány döntésének értelmében költségvetési pénzt csak az M0-s építéséhez biztosítanak, az autópályák vagy magánbefektetők pénzéből épülnek, vagy pedig – ennek az esélye nagyobb – az állam alapít egy költségvetésen kívüli társaságot, amely hitelfelvételből bonyolítja a fejlesztéseket. Európai uniós pénzeket az M0-s fejlesztésére vehet igénybe az ország, később pedig – megfelelő pályázat esetén – lehetőség lesz arra, hogy az autópályák Miskolctól, Szegedtől, Nyíregyházától és Debrecentől az országhatárokig szintén uniós támogatásból épüljenek. Az M6-os autópályához is felhasználhatna az ország uniós pénzeket, ám tavaly – többek között a magyar kormány érdekérvényesítésének hiányában – az EU bizottságai ezt nem szavazták meg.
Forrás előkészítésre. Öt tervezett hazai közlekedésfejlesztési projekt előkészítését támogatja az Európai Unió. Brüsszel 2,5 milliárd forinttal egészíti ki a hazai 4,7 milliárd forintos forrást, amely a beruházások indításához szükséges tanulmányok, tervek, szoftverek előkészítését teszi lehetővé. Az összeget a Szajol– Záhony, Székesfehérvár–Boba vasútvonalak felújítása, a Duna hajózhatóságának fejlesztése, valamint folyami és közúti információs rendszerek létrehozása érdekében lehet felhasználni. A folyami információs rendszer a veszélyes áruk szállítását segítené elő, ezek forrásául a TEN-T támogatási rendszer szolgál.
