Háborút emleget Szerbia elnöke

Borisz Tadics szerb elnök újvidéki nyilatkozatával – hogy Dél-Szerbiában pedig nem lesz háború – tulajdonképpen nyugtatta volna a szerbiai közvéleményt, de ő volt az első, aki ennyi idő után kimondta azt a szót, ami errefelé még mindig szorongást, félelmeket ébreszt: a háborút.

2005. 01. 13. 23:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fegyveres konfliktusra való utalás már ott volt a szerbiai pártok retorikájában, hisz a radikálisok már követelték, hogy a szerbia-montenegrói hadsereg küldjön csapaterősítéseket a nyugtalan térségbe. Aki pedig fegyveres erőket vezényelne válságövezetbe, annak számolnia kell azok bevetésével is.
A dél-szerbiai feszültség váratlan kiújulásának közvetlen oka az volt, hogy a szerbia-montenegrói hadsereg egyik katonája a határövezetben lelőtt egy 16 éves fiút, aki „illegálisan lépte át a szerbia-montenegrói–macedón határt”. Ehhez azonban tudni kell, hogy az illegális határátlépés errefelé megszokott jelenség, hiszen a határ birtokokat, családokat vág ketté. Az albánság most azzal vádolja a hadsereget, hogy szándékosan élezi ki a dél-szerbiai helyzetet a koszovói rendezés újabb fejezete előtt, Belgrád pedig azt veti a helyi albán vezetők szemére, hogy politikai célokra használják fel a szerencsétlenséget.
Az incidensek nélkül lezajlott minapi albán tömegtüntetés után a helyi vezetők azzal a követeléssel álltak elő, hogy Belgrád vonja vissza az állandó veszélyforrást jelentő katonai alakulatokat, s csak a multietnikus rendőrség maradjon, amelynek létrehozását még a rendszerváltás után harcoltak ki az albánok. A szerb rendőrséggel szemben ugyanis nőtt a bizalmatlanság – nem minden ok nélkül. Most ugyanez a helyzet a határ védelmét, tehát rendőri faladatokat is ellátó hadsereggel, amelynek helyét egyrészt az albán–szerb rendőrség, másrészt nemzetközi katonai és rendőri alakulatok vennék át. Belgrád hallani sem akar a hadsereg kivonásáról, még kevésbé arról, hogy idegen katonák lépjenek Szerbia földjére. Nemcsak a radikálisok gondolják így, hanem a kormány is.
Az albán többségű dél-szerbiai járások: Bujanovac, Presevo és Medvedja már a koszovói válság idején kinyilvánította szándékát, hogy tartományhoz csatlakozva idővel kiválhasson Szerbiából. Ettől tartanak Belgrádban, s ezért marad a hadsereg csőre töltött fegyverekkel.
Szerbiában tegnap búcsúztatták nagy lövöldözéssel az óesztendőt. A pravoszláv új év a Koszovóért való albán és szerb félelmek jegyében kezdődött. Hogy Dél-Szerbia bekerül-e a koszovói rendezési csomagba, még nem tudni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.