A fegyveres konfliktusra való utalás már ott volt a szerbiai pártok retorikájában, hisz a radikálisok már követelték, hogy a szerbia-montenegrói hadsereg küldjön csapaterősítéseket a nyugtalan térségbe. Aki pedig fegyveres erőket vezényelne válságövezetbe, annak számolnia kell azok bevetésével is.
A dél-szerbiai feszültség váratlan kiújulásának közvetlen oka az volt, hogy a szerbia-montenegrói hadsereg egyik katonája a határövezetben lelőtt egy 16 éves fiút, aki „illegálisan lépte át a szerbia-montenegrói–macedón határt”. Ehhez azonban tudni kell, hogy az illegális határátlépés errefelé megszokott jelenség, hiszen a határ birtokokat, családokat vág ketté. Az albánság most azzal vádolja a hadsereget, hogy szándékosan élezi ki a dél-szerbiai helyzetet a koszovói rendezés újabb fejezete előtt, Belgrád pedig azt veti a helyi albán vezetők szemére, hogy politikai célokra használják fel a szerencsétlenséget.
Az incidensek nélkül lezajlott minapi albán tömegtüntetés után a helyi vezetők azzal a követeléssel álltak elő, hogy Belgrád vonja vissza az állandó veszélyforrást jelentő katonai alakulatokat, s csak a multietnikus rendőrség maradjon, amelynek létrehozását még a rendszerváltás után harcoltak ki az albánok. A szerb rendőrséggel szemben ugyanis nőtt a bizalmatlanság – nem minden ok nélkül. Most ugyanez a helyzet a határ védelmét, tehát rendőri faladatokat is ellátó hadsereggel, amelynek helyét egyrészt az albán–szerb rendőrség, másrészt nemzetközi katonai és rendőri alakulatok vennék át. Belgrád hallani sem akar a hadsereg kivonásáról, még kevésbé arról, hogy idegen katonák lépjenek Szerbia földjére. Nemcsak a radikálisok gondolják így, hanem a kormány is.
Az albán többségű dél-szerbiai járások: Bujanovac, Presevo és Medvedja már a koszovói válság idején kinyilvánította szándékát, hogy tartományhoz csatlakozva idővel kiválhasson Szerbiából. Ettől tartanak Belgrádban, s ezért marad a hadsereg csőre töltött fegyverekkel.
Szerbiában tegnap búcsúztatták nagy lövöldözéssel az óesztendőt. A pravoszláv új év a Koszovóért való albán és szerb félelmek jegyében kezdődött. Hogy Dél-Szerbia bekerül-e a koszovói rendezési csomagba, még nem tudni.

Nincs második esély: életbe lépett Európa legszigorúbb drogtörvénye