Homályos rakétaüzletek

Miközben Izrael nukleáris csapásmérő képességét homály fedi, a nemzetközi közösség össztüzet zúdított Oroszországra egy olyan szíriai rakétaüzlet miatt, amely valószínűleg nem is köttetett meg. Szakértők szerint kérdéses, hogy Moszkva szállítana-e ilyen nagy értékű fegyvert Damaszkusznak, amely óriási adósságot halmozott fel vele szemben.

Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter washingtoni látogatása során határozottan cáfolta, hogy Oroszország rakétákat kívánna eladni Szíriának. A híresztelés még szerdán látott napvilágot a Putyin-kormányzattal szemben kritikus Kommerszant napilapban, bár nyugati – főként angolszász – források már huzamosabb ideje latolgatták, hogy az orosz ipar hol értékesíti majd új, Iszkander–E (SS–26) típusú rakétáját. Az orosz kiadványokban sokszor reklámozott, exportváltozatú rakéta 50–280 kilométer közötti hatótávolságú, 480– 700 kilogrammos robbanótöltetet tud célba juttatni, de legnagyobb erénye nem ezekben a paramétereiben rejlik, hanem nagy pontosságában. Szíria–Izrael relációban az Iszkander–E még hagyományos fejrésszel is alkalmas lehet olyan célok megsemmisítésére vagy lefogására, mint a zsidó állam fő ütőerejét jelentő légierő (IDF–AF) repülőterei és nukleáris létesítményei, készültségben lévő, új generációs Rám és Szúfa bombázói, illetve Jerikó rakétái.
A feltételes mód azonban szakértők szerint azért is indokolt, mert Szíria a korábbi szovjet fegyverszállítások miatt óriási adósságot halmozott fel Moszkvában, amely ma már aligha ad át ingyen olyan újonnan gyártott, nagy harcértékű fegyvereket, mint az Iszkander–E. Ezzel a két hét múlva Oroszországba látogató Basár el-Asszad szíriai elnöknek is tisztában kell lennie.
Izrael azért látványosan tiltakozik: Ariel Saron kormányfő üzenetet küldött Vlagyimir Putyin elnöknek a „rakétaüzlet” feladását követelve, mert az „veszélybe sodorná Izraelt, és e rakéták a (libanoni síita) Hezbollah vagy más, damaszkuszi központú terrorszervezetek kezébe kerülhetnének”. A különleges diplomáciai viszony fényében aligha meglepő, hogy Izrael az amerikai külügyminisztériumot is mozgósította az ügyben. Igor Ivanovnak Washingtonban értésére adták, hogy szankciókra számíthat, ha megköttetik az üzlet.
Szakértők azt sem zárják ki, hogy a nemzetközi hírverés mögött sokkal prózaibb okok állnak: a fenyegetés növekedése címén Izrael több pénzt szerezhet az amerikai kongresszustól a közös fejlesztésű Héc (Nyíl) rakétavédelmi rendszer tömeges beszerzésére.