Nem törődtek tegnap a befektetők az Ecostat azon megállapításával, amely szerint a BUX index tavalyi, jelentős növekedése után az idén inkább egy hozamrealizáló korrekciót tartanak valószínűnek a kutatók. A hírügynökségnek eljuttatott tanulmány szerint a korrekció mértékét öt százalék körülire becsülik, s ennek alapján 2005. június végére 14 500 pont körüli BUX-értéket valószínűsítenek. Ez csak akkor nem következik be, ha a magyar blue chipekkel túlsúlyozott külföldi befektetői alapok mellett újabb alapok is vásárolnak magyar részvényeket – vélik az Ecostat kutatói. Ugyancsak tegnap adta hírül a Wirtschaftsblatt című osztrák napilap, hogy a bécsi börze vezetői értetlenül állnak a budapesti tőzsde vezetőjének kijelentése előtt, miszerint a BÉT még az idén tőzsdére kerülhet. Szalay-Berzeviczy Attila előzőleg lapunkban adott interjújában jelentette ki, hogy tervei szerint még az idén bevezeti a tőzsdére a BÉT-et. A Budapesti Értéktőzsdében 68,8 százalékos tulajdonnal rendelkező osztrák konzorcium – a Wiener Börse AG, a HVB Magyarország, az Erste Bank, a Raiffeisen Zentralbank és a Kontrollbank – azonban semmit nem tud a tervezett tőzsdei bevezetésről. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy csupán egy kommunikációs problémáról van szó. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 24,44 pontos emelkedéssel nyitott, majd napközben egy 200 pontos intervallumban igen hektikusan mozgott, s végül erőteljes emelkedéssel 15 613,29 pontra nőtt.
Az indexet elsősorban a legnagyobb forgalmat realizáló OTP-, illetve a Mol-papírok mozgatták. A domináns bankpapír árfolyama végül átlépett a nyereséges oldalra, s 0,08 százalékos emelkedéssel zárt. Sokkal meggyőzőbb volt a Mol-részvények javulása, amelyek kurzusa 1,86 százalékkal nőtt. A vezető papírok közül a Richter 0,4, a Matáv pedig 0,5 százalékkal drágult. A nap győztese a Fotex-papír volt, amelynek árfolyama több mint 800 milliós forgalom mellett 15 százalékkal nőtt az előző naphoz képest. Csütörtöki száguldása után korrigált viszont az Egis, amely igen alacsony forgalomban 1,3 százalékot gyengült.
Közepes forgalom mellett tegnap tovább erősödött a forint a bankközi devizapiacon, az eurót délután már 248,80–245,50 forinton jegyezték. A forint helyzete 11 bázisponttal 13,20 százalékra javult a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán.
Emelkedéssel kezdtek tegnap az európai részvénypiacok. Kedvező hangulatot keltett, hogy a Microsoft a duplájára növelte negyedéves profitját, illetve a figyelem középpontjába került a Procter & Gamble (P&G) is. Utóbbi megállapodott a Gillette felvásárlásáról, ami komoly változást idéz elő a fogyasztási cikkek termelési és kereskedelmi piacán. A P&G bejelentése szerint a Gillette-et egy részvénycsere során vásárolja fel. Az egyesítés révén a világ legnagyobb, több mint 60 milliárd dolláros forgalmú fogyasztásicikk-gyártó vállalata jön létre. A tranzakció összértéke 57 milliárd dollár, ami az ipartörténet legdrágább vállalatfelvásárlásának számít. A tőzsdék indexei különben alig mozdultak napközben, lapzártakor a londoni FTSE–100 0,16, a frankfurti DAX–30 mutató 0,32, a párizsi CAC–40 pedig 0,28 százalékos veszteséget jelzett.
A tengerentúli befektetők figyelme a jelzett rekordértékű tranzakción kívül az iraki választásokra, illetve az amerikai GDP-adatra terelődött. Az Amerikai Egyesült Államok GDP-je tavaly az elemzői várakozások alatt alakult a negyedik negyedévben. Ezzel együtt a tavalyi év egészében a bruttó hazai terméke 4,4 százalékkal bővült, amely 1999 óta a legmagasabb érték. A főbb mutatók – bár nyitáskor a Nasdaq még a pozitív oldalon tartotta magát – a kereskedés elindulása után másfél órával már kivétel nélkül a negatív sávban mozogtak.
origo.hu
Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus
