Évente körülbelül kétmillióan utaznak Szaúd-Arábia nyugati felébe, hogy eleget tegyenek vallásuk egyik követelésének, és meglátogassák – életük során legalább egyszer – a szent várost, Mekkát. A szervezőknek nagyon komoly munkát kell elvégezniük, hogy a kétmilliós zarándoksereget el tudják szállásolni, ne legyenek egészségügyi problémák, és elkerüljék a veszélyes tömegjeleneteket. Tavaly például 250 zarándok meghalt és ugyanennyien megsebesültek a sátánt jelképező oszlop megkövezésekor. Idén ezért ötvenezer rendőr, háromezer járművel és 15 repülőgéppel ellenőrzi a zarándoklat (arabul: hadzs) lebonyolítását. Külön tízezer fős terrorelhárító csoportot is munkába állítottak az ünnepség idejére. A hívők rituális tevékenységei egyébként akár egy hétre is elnyújthatók, így sokan már korábban megérkeztek a szent városokba. A zarándokúton járónak hétszer meg kell kerülnie a Kába-követ, amely a mekkai mecset udvarán található, majd a ceremónia csúcspontjaként az Arafát hegyén áldozatot bemutatni és imádkozni.
Dzsidda és Mekka mostanra fehérbe öltözött. Hömpölyög a fehér ruhás zarándokok tömege a városok utcáin, a két hely közötti autópályán szinte mozdulni sem lehet a rengeteg kocsitól. A szaúdi kormány a korábbi években tapasztalt – elsősorban infrastrukturális – gondokat úgy orvosolta, hogy mintegy 70 milliárd rijált (kb. 3500 milliárd forint) költöttek a városok rendezésére. Teljesen újjáépítették az úthálózatot, a mekkai nagymecsetet és a Medinában található Próféta mecsetjét. Ennek köszönhetően mára 770 ezer hívő imádkozhat egyszerre a Kába-kőnek otthont adó szentélyben. Az épület egyébként az évszázadok során alig változott, s a mostani módosításokkal hipermodern komplexumot hoztak létre, ahol gyorsliftek, mozgólépcsők segítik a be- és kijutást, a parkolók megközelítését. Ez egyébként Medinára is jellemző, ahol az új szentély területe eléri a 165 ezer négyzetmétert. A megtisztulni vágyók luxuskörülmények között tehetik meg vallási kötelezettségeiket.
Nagy gondot jelent még a zarándokok elhelyezése is. A fehér ruhás embereket a rend fenntartása érdekében a Mina mellett felállított sátorváros felé irányítják. A szaúdi hírügynökség jelentéséből pedig tudni lehet, idén is meg fogja közelíteni a kétmilliós számot a zarándokok serege. Ezt pedig egyedül az államhatalom tudja korlátozni. Rijád minden évben kiad egy listát, amelyen a világ országaiból várt látogatók számát lehet megtalálni. A legnépesebb mozlim állam, Indonézia 200 ezer zarándokot indíthat útnak, míg a nagyon csekély muzulmán kisebbséggel rendelkező országok egyet sem. Az elmúlt napok véget nem érő imádságai során sokszor emelték fel szavukat a zarándokok a délkelet-ázsiai szökőár áldozataiért, ám a hírek szerint a megadott kvótákat ki fogják tölteni a térség mozlim államai. Tartanak azonban járványok kitörésétől a hadzs szervezői és az egyes államok vezetői is, ezért a veszélyeztetett országok zarándokai külön orvoscsoporttal utaznak Szaúd-Arábiába.
A nemzeteket más tekintetben azonban nem különböztetik meg. A fehér ruhát – amelyet „természetesen” Kínában gyártanak – is azért viselik mindannyian, mert hitük szerint minden hívő egyenlő Isten előtt. Persze ez nincs feltétlenül így az élet minden területén, és mivel egy ilyen óriási tömegrendezvényben az üzletemberek is lehetőséget látnak, se szeri, se száma a hadzsot szervező utazási irodáknak. Az utat meg lehet tenni sugárhajtású kisrepülővel vagy óriásgépekkel, turistaosztályon, meg lehet szállni a minai sátorvárosban vagy Mekka ötcsillagos szállodái közül valamelyikben. Sokan egy életen keresztül gyűjtenek a zarándoklatra, mások többször is megteszik az utat, amely hitük szerint eltörli a bűnöket. A lényeg azonban nem a külsőségekben, hanem a lelkiségben van. Azt, hogy a zarándokok mindannyian egyenlőek, szépen mutatja az idei hadzs: a Líbia és Szaúd-Arábia között fennálló problémák ellenére 7500-an érkeztek Kadhafi országából, akiket – mint azt a belügyminiszter kifejtette – „mozlimokként és zarándokokként” fogják kezelni.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
