Joghézag védi a biztosítási csalókat

Évente több száz milliós kárt okoznak a biztosítóknak a csalók. Leleplezésükben korábban segített a különös káreseteket rögzítő adatbázis. Egy tavalyi törvénymódosítás azonban elvette a társaságoktól a közös védekezés lehetőségét. Megfelelő jogszabállyal a visszaélések 60-70 százaléka megelőzhető lenne – véli a szakmai szervezet.

Minden idők egyik legkártékonyabb biztosítási csalóit leplezte le a budapesti rendőrség decemberben. A csaknem hatvantagú csoport kitalált balesetekkel, pénzért eladott személyes adatokkal, lízingelt autók alkatrészcseréjével több mint százmillió forintot húzott ki a biztosítók zsebéből. A nyomozók eddig már legalább harmincöt káresetről bebizonyították, hogy valótlan.
Érdekes, hogy ugyanabban a hónapban lebukott Budapesten egy hasonló módszerekkel dolgozó, magányos szélhámos is. A Németországban élő, kettős állampolgárságú K. Csabát december végén fogták el a II. kerületi Kapy és Törökvész utca sarkán, amikor épp egy álkoccanásnak volt látszólag szenvedő alanya. Őt is azzal gyanúsítják, hogy közlekedési mérnökként, szakértelmét felhasználva rendezett meg baleseteket, néhány tízezer forintért kárbejelentőket vásárolt, majd milliós kárigényt nyújtott be. Miután őrizetbe vették a rendőrök, javasolták előzetes letartóztatását, de a bíróság csupán lakhelyének elhagyását tiltotta meg.
Miként megtudtuk, a biztosítótársaságok többször gyanút fogtak, mert a résztvevők és a járművek is gyakran azonosak voltak, ezért olykor nem fizettek. Az álkárosultak azonban bíróságra vitték az ügyeket, és információink szerint sorra meg is nyerték a pereket.
Talán egyszerűbb dolguk lenne a biztosítóknak, ha a bankokhoz hasonló nyilvántartást vezethetnének a gyanús ügyfelekről, és ezt akár közzé is tehetnék. Azonban az uniós csatlakozáskor módosított biztosítási törvényből az adatvédelmi biztos ajánlására az Országgyűlés kivette azt a passzust, amely ezt megengedte volna. Így most, ha valaki rendszeresen, több társaságnál köt szerződést, és rendre kár is éri, azt legfeljebb egy szemfüles ügyintéző szúrhatja ki. Észrevételét viszont csak a főnökével oszthatná meg, más biztosítókkal nem.
Magyarország legnagyobb adatkezelőit érzékenyen érinti ez a módosítás – tájékoztatta lapunkat Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. – Csaknem tizennégymillió szerződésben tárolunk személyes, illetve akár különleges adatokat. Az 1985-ben életbe lépett első biztosítási törvény megengedte a nyilvántartást, de az adatvédelmi biztos már 2002-ben aggályosnak találta azt a megfogalmazást, hogy felléphetünk a „veszélyközösség érdekeit sértő magatartások” ellen. Pedig felvetődött a biztosítótársaságok közös adatbankjának gondolata is, azonban ez most lehetetlen. Törvényi felhatalmazás híján legfeljebb az adattulajdonos engedélyével készíthetnénk listát, de ezt épp azok gátolnák meg, akiknek kényelmetlen lenne, ha bármelyik társaság lekérdezhetné az adatait.
Nem is kell feltétlenül feketelistában gondolkodni – tette hozzá a főtitkár. Ha a törvény pontosan meghatározná az adatgyűjtés szabályait, akkor a nyilvántartás nem sértene alapvető személyes érdekeket, és abban is biztos vagyok, hogy senki sem élne vissza a lehetőséggel. Úgy vélem, ezzel a csalások 60-70 százaléka megelőzhető lenne. Tapasztalataink szerint leggyakrabban az utazáskor használt poggyász- és az autókra érvényes balesetbiztosításokkal élnek vissza. Utóbbinál megoldás lehetne, ha az amúgy is létező központi gépjármű-nyilvántartásban feltüntetnék az összes bekövetkezett és kifizetett kárt. Javaslatainkat nemrég elküldtük a Pénzügyminisztérium illetékeseinek és az adatvédelmi biztosnak is – mondta Trunkó Barnabás.
– Amíg nem tilos több társaságnál is szerződést kötni, ezt a nyilvántartott adatok közreadásával nem akadályozhatják meg a biztosítók – válaszolta kérdésünkre Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. – Az uniós csatlakozásig a biztosítási törvény értelmében meghatározott céllal valóban rögzíthették az ügyfelek adatait. A jogszabály tavalyi módosításakor azonban a törvényalkotók elfogadták azt az észrevételemet, hogy a „veszélyközösség érdekének megóvása” túl általános fogalmazás. Sokkal körülírtabb szabályozás szükséges ahhoz, hogy támogassam a biztosítók ilyen irányú igényeit. Ehhez viszont látnom kellene a Mabisz által javasolt normaszöveget, ha van ilyen – mondta Péterfalvi Attila. Az említett banki adósok feketelistáinak elkészítését szigorú szabályok korlátozzák, amelyek többek között rögzítik a tartozás legrövidebb időtartamát és az összeg alsó határát. Az ehhez hasonló megkötések hiányoznak a biztosítási törvényből – tette hozzá az adatvédelmi biztos.
– Hozzánk még nem jutottak el a Mabisz javaslatai, így ezekről nem nyilatkozhatunk – közölték érdeklődésünkre a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán. A tárcánál egyébként nem látnak joghézagot a törvényben, ezért módosítást sem terveznek.